A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Neurológiai Klinikáján már távolról is elvégezhető a Parkinson-kór kezelésében kulcsfontosságú agyi stimuláció programozása, amivel az intézmény szerint több ezer beteg életét könnyítik meg. Az új eljárásokra nagy szükség is van, miután a rettegett betegség világszerte rohamosan terjed, több szakértő már „Parkinson pandémiáról” beszél.
A röntgensugárzás felfedezése alapjaiban változtatta meg világlátásunkat és az orvostudományt, korábban elképzelhetetlen dolgokat ismertünk meg az emberi testről
Teleradiológiai hálózat és mesterséges intelligencia alapú leletkiértékelő rendszer révén forradalmasították a Magyarországon is az egyik vezető haláloknak számító stroke kezelését. A PTE Orvosi Képalkotó Klinikájáról induló kezdeményezés egyrészt többszörösére növeli a szélütést elszenvedők túlélési és felépülési esélyeit, másrészt pedig esélyegyenlőséget biztosít a dél-dunántúli régióban élők számára.
Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.
Szöveteken, például lakástextíliákon alkalmazható, a fertőző betegségek kórokozói ellen védő impregnáló anyagot fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói a baranyai megyeszékhelyen működő Rovitex Kft. szakembereivel közösen.
Biotinta, bioreaktorok, szervsablonok: a háromdimenziós szövetnyomtatás a beavatatlanok számára egyenesen tudományos-fantasztikus fikciónak tűnhet. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában ismerkedtünk az egészségügy forradalmasítását ígérő technológiával, ahol a kutatók többek között az emberi test legkisebb csontja, a kengyel nyomtatásán dolgoznak.
A szuperrezolúció hallatán talán a kristálytiszta, tűéles képet ígérő legújabb tévécsodák ugranak be legtöbbünknek, a mikroszkópiában azonban mást jelent ez a kifejezés. A fény hullámhossza által jelentett korlátot megkerülő technológiákról van szó, amely révén lehetséges a sejt- vagy akár molekulaszintű és a sejteken belüli élettani folyamatok megfigyelése. A pécsi Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének Nano-Bio-Imaging Központjában jártunk, ahol többek között a sejtek közötti eddig ismeretlen kommunikációs formákat és azok jelentőségét kutatják a Nobel-díjat érő technológia segítségével.
Szívkamra és légcső rekonstrukciója, mellkas- és koponyakorrekció, nehezen elérhető helyen lévő tumorok eltávolítása: a 3D nyomtatás és tervezés fejlődésének és a mind orvostudományi, mind mérnöki affinitással rendelkező elhivatott szakembereknek köszönhetően egyre több műtét válik rövidebbé, költséghatékonyabbá és legfőképpen biztonságosabbá. Hogyan kerül a 3D technológia a műtőbe, és hogyan alakítja át ez már ma is a sebészeti rutint?
Egy orvosegyetemi neuropszichológia írásbeli vizsgán már átmegy a pécsi orvostudományi kar (PTE ÁOK) és az IBM által közösen fejlesztett, mesterséges intelligencia által működtetett chatbot. Star Trekbe illő virtuális orvos egyelőre még nem lesz a fejlesztésből, ám a bonyolult műtéti eljárások során az orvost segítő, vagy a laikusok számára pontos és érthető egészségügyi tanácsokat adó asszisztens már lehet.
Mesterséges intelligencia által vezérelt, „öntanuló” művégtagon dolgozik a Pécsi Tudományegyetem 3D Központja és a szakmai támogatást nyújtó Corvus-Med kft. kutató-mérnök csapata. A felsővégtagi protézis elsajátítja viselője gyakori mozdulatait és gesztusait, és a remények szerint a jövőben tb-támogatás révén a leginkább rászorulókhoz is eljuthat. Szemrevételeztük a már működő prototípust.
A koronavírus miatt mindennél nagyobb szükség van jól képzett egészségügyi személyzetre, ám a járvány az ő gyakorlatorientált oktatásukat is ellehetetleníti. A Pécsi Tudományegyetemen fejlesztett M3D-Vision műtéti eljárások, beavatkozások három dimenziós rögzítésére, tananyagba emelésére és virtuális térben gyakorlására nyújt lehetőséget, és „békeidőkben” is az egészségügyi oktatás szerves része lehet.
Legalább ezer, eddig gyógyíthatatlan epilepsziás beteg számára nyújt reményt a Pécsi Tudományegyetemen bevezetett mélyelektródás vizsgálat. Ezzel ugyanis nagy biztonsággal lehet megtalálni a rejtőzködő epilepsziás gócot. A helyszínen jártunk utána a Magyarországon új módszernek.