Budapesten lesz Woody Allen új darabjának a világpremierje
<strong>A Brooklyni mesét október 4-én a Belvárosi Színház </strong>mutathatja be a világon először.
<strong>A Brooklyni mesét október 4-én a Belvárosi Színház </strong>mutathatja be a világon először.
2024 szeptemberétől öt színházi produkciós iroda költözik a Margit körúti színházi épületbe, amelyet nyáron otthagyni kényszerül az állami támogatásaitól megfosztott, így anyagilag teljesen ellehetetlenült eddigi üzemeltető, a Kultúrbrigád.
Ruben Östlund, A szomorúság háromszöge és A négyzet rendezője azt mondja, bár kommunista anyja révén Marxnak is komoly szerepe volt a neveltetésében, nem tudja letagadni, hogy ma már ő is az általa keményen kritizált elit soraiba tartozik. A Lavina című filmjéből készült, most itthon is bemutatott színházi előadás kapcsán arról is beszéltünk vele, miért a jó erőben lévő férfiak élték túl főleg a Titanic süllyedését.
A rendszerváltás idején tűzközelben lévő elektromérnök, ügyeskedés, privatizáció, megváltozott NER-es játékszabályok. A Skorpió című darabot az Orlai Produkció állította színpadra Máté Gábor rendezésében.
Magyarország információs diktatúra, és azt, hogy nagy a baj, hamarosan az is észre fogja venni, aki eddig azt mondta, nem érdekli a politika – véli Kerékgyártó István író, egykori üzletember, aki regényeihez és színdarabjaihoz sokat merít saját, politikusok társaságában szerzett tapasztalataiból. Arról is beszélgettünk vele, hogy kerül az abált szalonna a jachtra.
Az Örkény Színház igazgatója arról is beszélt, hogy a nehéz körülmények között a színházban kevesebb bemutatót tudnak tartani, van színész, aki nem is kapott új szerepet, és az ilyesmi „mindig sérülést okoz”.
A jelenetben játszó egyik színész később a Facebookon kommentálta az esetet.
A színházi producer elfogadó, demokratikus, liberális embernek tartja magát, szeretné, ha a színháza is ilyen lenne.
Kényszerpályára kerülhet az Orlai Produkciós Iroda a taotámogatások eltörlése miatt. Orlai Tibor szerint ameddig nyereségesen tudják működtetni, játsszák a repertoáron lévő előadásokat, de a nagy kérdés az, hogy miből lesz anyagi forrás az új bemutatókhoz. Sorozatunkban a magánszínházak kilátásait vesszük sorra a tao utáni világban.
"Nem értem, miért mondanak fűt-fát Aczél Györgyre, amikor ma is komisszárok határozzák meg, hogy milyennek kell lennie a magyar színháznak" – mondja a meghatározatlan időre a színpadtól búcsúzó Vári Éva. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész máig szorong azon, hogy jót vagy rosszat írnak róla, vagy hogy miképp jön ki a rendezővel.
Ladislav Fuks rasszizmusról, kirekesztésről szóló hátborzongató regényéből, A hullaégetőből 1968-ban készült csehszlovák film. Gálvölgyi Jánost kérdeztük, aki akkor a krematóriumi szakember főhős magyar hangja volt, most pedig színpadon alakítja ezt a „jóravaló kisembert”.