Az EU Csalás Elleni Hivatala nyilvánosságra hozta éves jelentését, amiben két negatív listát is vezet Magyarország.
56%: ennyivel nyerne a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában Franciaország jelenlegi köztársasági elnöke. A párizsi üzleti lap, a Les Échos a friss közvélemény-kutatás kapcsán azt írja, várhatóan sem a szerdai tévévita, sem az az ügy nem befolyásolja az eredményt, amelyet az OLAF derített fel.
Polt Péterék szerint a magyar ügyészség és az EU Csalás Elleni Hivatala szorosan együttműködik.
Öt év alatt tízszer annyi esetben tett javaslatot büntetésre az EU Csalás Elleni Hivatala, mint az uniós átlag.
A Legfőbb Ügyészség szerint ők egyre nagyobb mértékben derítik fel az unió csalás elleni hivatala, az OLAF által is vizsgált ügyeket.
Több hónap késéssel megjelent az OLAF 2018-as jelentése. Ebből kiderül: a 2014 és 2018 között Magyarországnak utalt uniós támogatások majdnem 4 százalékát fizettetné vissza a csalás elleni hivatal. Ez nyolc és félszerese az EU-átlagnak.
Vadai Ágnes érdeklődött, hogy az OLAF-jelentés után mikor emel már vádat az ügyészség az elherdált 1,6 milliárd forint ügyében, kiderült, még mindig nem zárult le a nyomozás, egy gyanúsítotti kihallgatás sem volt még.
Jávor Benedek EP-képviselő két helyről is megpróbálta kikérni az aktát, de mindenhol zárt ajtókba ütközött.
“Kicsit úgy éreztem, mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – mondja Keviczki István büntetőbíró, aki december 15-én jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség tagad.
Pedig az OLAF adatai szerint az ottani beruházás volt a modell a későbbi csalásokhoz.
Brüsszelben meglepődtek azon, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios elleni nyomozást. A magyar kormány szerint nincs itt semmi látnivaló.
Feltettek a legfőbb ügyésznek két kérdést, de Polt Péter konkrét válasz helyett inkább hosszan magyarázkodott.