A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
XVI. Benedek meghatározó egyéniség volt, részben neki köszönhető, hogy megerősödött a katolikus egyház karakteres jelenléte. Máté-Tóth András teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora és az MTA-SZTE „Convivence” Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetője emlékezik meg a most, 95 éves korában elhunyt volt pápáról.
A kormány 2010-től rálépett az „identitásgázpedálra”, a történelmi egyházak pedig ebben partnerei. Mit kezd az egyház a melegházassággal? Miért lehet Magyarországon kereszténydemokráciáról beszélni? Miért van szüksége az egyháznak „androidevangéliumra”? Máté-Tóth András teológussal, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítójával beszélgettünk.
A népszámlálások történetében most először kerülhetnek kisebbségbe Magyarországon a magukat valamely felekezethez tartozónak mondók – derül ki Csikós Nándornak és Máté-Tóth Andrásnak a HVG számára első közlésre megküldött, többféle számítás alapján készült prognózisából.
Egy még nem publikált kutatás arra az eredményre jutott, hogy a hívek 14 százaléka szerint a fenti kérdésre a válasz: igen.
Máté-Tóth András valláskutató szerint a 2011-es népszámlálási kérdőívben hibásan szerepel a vallási hovatartozás kérdése. Emiatt a válaszokat nem lehet majd összevetni sem a 2001-es népszámlálás eredményeivel, sem nemzetközi eredményekkel, későbbi kormányzati stratégiák és döntések megalapozására sem lehetnek alkalmasak.