Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürget az „éghajlati pokol” elkerülésére, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be.
Április 22-én van a Föld napja, de ünnepelni nincs ok: a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus közös jelentése egy sor problémát részletez, egyre jobban sújtja az emberiséget az éghajlatváltozás.
Sorra dőltek meg tavaly a rekordok minden jelentősebb globális éghajlati tényező tekintetében a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A legaggasztóbb fejlemény az óceánok felmelegedése és a tengeri jégtakaró zsugorodása.
Rekordmagas szintet ért el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása világszinten, és egyelőre nincs esély a folyamat megfordítására – figyelmeztetett szerdán az ENSZ szakintézményeként működő Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés – közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Hitelessé váltak a Meteorológiai Világszervezet korábbi mérései, így egyszerre két rekord is megdőlt: a leghosszabb kiterjedésű és a legtovább tartó villám rekordja.
Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint. A klímaváltozás mindkét jelenséget felerősíti, és csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal.
Két villámrekordról is beszámolt a Meteorológiai Világszervezet. A leghosszabb elért volna Londontól Bázelig, míg a legtovább tartó majdnem 17 másodpercig volt látható.
Az új szibériai, sarkkörön túli hőmérsékleti rekordok megerősítését kéri a Meteorológia Világszervezet (WMO) az orosz hatóságoktól.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes adatai szerint a 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt az időjárási feljegyzések 150 évvel ezelőtti kezdete óta, az átlaghőmérséklet ebben az időszakban világszerte 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850–1900 közötti időszakban.
Rekordokat döntő, a nyár elején szokatlan kánikula perzseli Európát. A hőhullámok oka a klímaváltozás, amelyet felgyorsít, hogy a jég rohamosan olvad a világ „három pólusán”.