A magukat lenullázó konzervatívokat tönkreverte a Munkáspárt, ám a választási rendszer elleplezi a brit társadalom megosztottságát, ami megnehezíti Keir Starmer dolgát.
Csodaszámba menne, ha a kormányzó konzervatívok hatalmon tudnának maradni Nagy-Britanniában az előrehozott választáson, aminek toronymagas esélyese a Munkáspárt.
Többen belehaltak, és nagyon sokan belesérültek a páratlan hosszúságú, egy egész esztendeig tartó brit bányászsztrájkba, amely 1984. március 6-án tört ki, s amelyet végig erőszak kísért. Nemhogy a társadalom, de még a bányászok többsége sem értett egyet a sztrájkkal, melyet az a szélsőbaloldali szakszervezeti főnök vezényelt le, aki később mélyen elítélte a lengyel Szolidaritás sztrájkmozgalmát, mert az nem a kaptalista, hanem a „szocialista rend” ellen irányult. A menthetetlent akarták megmenteni. A sztrájk kudarcra volt ítélve.
Egymásnak adják a kormányfői rezidencia ajtajának kilincsét a brit miniszterelnökök. Rishi Sunaknak most a gazdasági megszorítások közepette kellene feltámasztania a népszerűtlenségi csúcsokat döntögető konzervatív pártot.
A tudásával csak a magabiztossága vetekedik Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszternek, aki a nevét adta ahhoz az adócsökkentési tervhez, amely miatt összeomlott az angol font árfolyama.
Liberális-demokratából lett elkötelezett konzervatív politikus Liz Truss, akinek egyik példaképe a Vaslady, a másik a Trónok harcából Arya Stark. Nem fél változtatni nézetein, tévedései és kudarcai megerősítették harcaiban.
A címbéli idézet az isteni Monica Belluccitól származik, aki ma, 54 évesen is a világ legszexibb asszonya. Vajon mi lehet a titka? Többek között a bölcsesség, ahogy a korát kezeli, és látja annak szépségeit. Ám nem csak ő, Coco Chanel, a Vaslady és Jane Fonda is megajándékozott bennünket jó pár örökérvényű idézettel, melyek erősen megkérdőjelezik a fiatal nők egyeduralkodó kultuszát.