Számon kért Orbán, tízmillió eurós svindli és ukrajnai videóriport - ha még nem találkozott velük a hvg360 elmúlt napok cikkeiben, tegye meg most. Összeválogattuk, mit olvastak az előfizetőink a leginkább, mi váltott ki indulatokat, mi mozgatta meg a kommentelőket. Jöjjön tehát az aktuális 7/hét a hvg360-ról.
Ha kellett, akkor zsidó volt, de katolikus papként és a magyar úszószövetség sztármenedzsereként is bárkit be tudott csapni. Nagy lábon élt, világpolgárként, a fiatal fiúkat kihasználta, a rendszerváltás után elkövetett szélhámosságaiért végül nem kellett felelnie, mert viszonylag fiatalon meghalt. Izraelben és Svédországban is sok gazdag ember csuklik, ha meghallja a nevét. Vagyis az álnevét, mert amikor az Interpol körözte, Zemplényi György nem az igazi nevén mutatkozott be. Dezső András sorozatának következő darabja.
Magabiztos fellépés – ez volt a titka Hamrák Jánosnak, aki 1902-ben egy hatalmas átveréssel írta be magát a magyar szélhámosok történelemkönyvébe. Dezső András cikksorozatának 11. része.
Sokan pályáztak már a kriminalisztika történetében a legnagyobb magyar szélhámos címére, és méltán van köztük helye a magát dúsgazdag brazil milliárdosnak és attasénak kiadó Horváth Menyusnak. Dezső András magyar szélhámosokról szóló cikksorozatában most a húszas-harmincas évek csalókirályát mutatja be.
Praktizált orvosként, ügyvédként, szolgált papként, igaz, egyik hivatáshoz sem volt papírja Bósa Istvánnak. Fél életét börtönben töltötte, de szeretett dicsekedni tetteivel. Ha mérleget vonunk karrierjéről, inkább mennyiséget, mintsem minőséget találunk: ellentétben a nagymenő szélhámosokkal, stiklijeivel csak "aprópénzt" keresett. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.
Megvette a Malévtól a volt amerikai nagykövet repülőgépét, helikopterrel villogott. A Nicolaus Peitlerként bemutatkozó nemzetközi szélhámos az a Peitler Miklós volt, aki már a hetvenes években félmillió forintot csalt ki gyanútlan emberekből. Rábeszélőképessége elképesztő volt, joggal nevezhető minden idők egyik legnagyobb magyar szélhámosának, kihagyhatatlan svindlertörténeti cikksorozatunkból.
Tribuszerné – az egész ország így ismerte a kilencvenes évek leghírhedtebb csalóját, aki több milliárd forinttal károsította meg “ügyfeleit”. Az Aranyosi Margit néven született nő a Kárpát-medence Bernard Madoffja, akihez képest a Kósa Lajost is átverő “csengeri örökösnő” vagy Bróker Marcsi csak ócska epigonok. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.
Gazdag külföldi üzletembernek adta ki magát a rendszerváltáskor, Demján Sándor és Boros Imre bankárok ajánlását mutogatta a behízelgő modorú szélhámos, majd gyárvásárlásokkal hitegette partnereit. Sokaktól csalt ki hatalmas összegeket, de amikor őrizetbe vették, nemcsak igazi nevét, hanem még az állampolgárságát sem tudták a rendőrök. Végül abban maradtak, hogy feltehetően egy amerikaival, Joseph Madollal van dolguk. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.
A nyolcvanas évek egyik legendás nyomozása során új módszerrel húztak csőbe egy betörőbandát a zsaruk, köztük a mostani belügyminiszter, aki akkor még fiatal rendőr volt. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának következő fejezete.
A gazdag menők a páholyban ültek és reménykedtek, hogy a sameszaiknak sikerül elcsalni a futamot. Utálták Parizert, a zsidó zugbukmékert, akit legszívesebben keresztre feszítettek volna, mert a legtöbb esetben vitte a téteket. De megbíztak benne, mert ha nyertek, Parizer mindig fizetett. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának újabb epizódjában a Kerepesi úti ügetőn belül működő illegális bukmékerkedésbe vezet be minket olyan tanúk elmondása alapján, akik a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején maguk is tiltott szerencsejátékokból éltek.
Spaller Bélának hívták, a hetvenes évek legnagyobb magyar hamiskártyásainak mestere volt, az 1996-ban meggyilkolt Prisztás József is tőle tanulta a fortélyokat. Előéletéről keveset tudni, annál inkább a módszereiről és a tanítványairól. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának harmadik részében a hamiskártyás alvilág bugyraiba utazhatunk el.
Európa nagyvárosainak ékszerüzleteit rámolta ki falbontással, a lopott szajrét pedig saját bécsi ékszerüzletében értékesítette az osztrák elitnek Moránszky Gyula, akit valójában nem is így hívtak. Költekező sógorának és egy szemfüles osztrák detektívnek köszönhette lebukását. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának második részében a múlt század húszas éveinek egyik nemzetközi szinten is nagypályás bűnözőjével ismerkedhetünk meg.