Állj mellénk! Legyél pártoló tag!

#Magyar_Tudomány

hvg360 Balogh Csaba

Balogh Csaba: Magyarország, a Nobel-díjak és a nullával osztás esete

Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)

Tech

Soha nincs jó idő

Közel sem akkora az ember szerepe a klímaváltozásban, mint azt a „globális felmelegedéssel” riogatott egyszeri hírfogyasztó hiheti. Az éghajlat alakulása és környezetünk gondjai nem egy tényezőtől, mondjuk, a szén-dioxid-kibocsátástól függnek.

Plázs

Nem fogy a magyar, inkább hízik

A képlet pofonegyszerű: ha a bevitt és felszívódott tápanyag kalóriatartalma több, mint amennyit felhasználunk, úgy hízunk, ha kevesebb, úgy fogyunk. Mégse megy. Hízik az ország, hízik a Föld.

Tech

Van rózsa tövis nélkül

De nemcsak tövises vagy tövis nélküli rózsa van, hanem sörtés is. Elképesztő biológiai változatosságánál csak a kulturális nagyobb. Története szétválaszthatatlanul összeforrott a civilizáció történetével.

Tech

A tudományos nacionalizmus fénykora Magyarországon

A tudományos nacionalizmus nem csak intézményei révén, de eredményeivel is kötődik a nemzeti gondolathoz; politikai célokat szolgál még a fizikában, a kémiában vagy a biológiában is. A XIX. századi Magyarországon is ez történt.

Itthon

„Se fejsze, se szike. Statisztika”

Munkatársunk megbírált egy bírálatot, amely a cigányok és nem cigányok integrált oktatásával foglalkozó kutatásról szólt. Kabai Péter biológus nem hagyta szó nélkül a cikkét ért kifogásokat, írását alant, kollégánk viszontválaszát a következő oldalon közöljük.