Balogh Csaba: Magyarország, a Nobel-díjak és a nullával osztás esete
Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)
Már megint a károgók. Akik csak odáig látnak, hogy a friss és a korábbi Nobel-díjas magyarok közül szinte mindannyian más országban érték el eredményeiket. De a nagy károgás közepette valamiért – esetleg mert hazaárulók? – azt már nem hajlandók észrevenni, hogy például a kedden fizikai Nobellel jutalmazott három tudós közül nemcsak a magyar Krausz Ferenc él évtizedek óta máshol, de két francia társa is hazáján kívül, az Egyesült Államokban, illetve Svédországban találta meg számítását.
Mindenki megy tehát keresztbe-kasul a világban. Nincs itt semmi látnivaló. Case closed.
A megengedőbbek data science-ért kiáltanak. Tessenek már megszámolni az adattudósok, vagy ha ők nem, akkor legalább az adatújságírók, hogy az egyes országokban született-felnőtt-tanult Nobel-díjasok közül végül melyik ország mennyit tudott megtartani. Hátha a végén bizonyítottan kijön, hogy itthon is minden stabil.
„Karikó szinte megszállottan kitartott, és igaza lett. Ez a legjobb az egészben"
Focizni lehet húszezres stadion nélkül is, kutatni azonban csak jól felszerelt laborokban lehet - mondja Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, immunológus, akivel Karikó Katalin Nobel-díjáról beszéltünk. Karikó Katalin és Drew Weissman hétfőn kapta meg az orvosi Nobel-díjat. Kedden újabb szenzációként Krausz Ferenc - megosztva - elnyerte a fizikait.