A kormány sokévnyi kudarc után 2018 nyarán szántotta be a kereskedőházakat, kivéve azt, amelyik Adnan Polat török érdekeltsége. A cég 100 millió forint osztalékot fialt tavaly, miközben még Orbán szerint is messze van a két ország kereskedelme az elvárttól. A kereskedőházi rendszer karcsúsított újjászervezése a hónapokban zárult le, messze Polaték tiszteletdíja a legmagasabb.
Egyetlen évben volt csak nyereséges az állami cég hatéves működése alatt.
Február 1-én lép életbe az EU Japánnal kötött szabadkereskedelmi egyezménye, amely jól jön a japán autógyártóknak, az európai élelmiszerfeldolgozóknak, de a magyar gazdaságon is nagyot dobhat. De az Európai Bizottság is nyer, Tokió és Brüsszel egyértelmű üzenetet küldenek vele Donald Trump globalizációellenes kül- és gazdaságpolitikájának.
A magyar exportnak kis hányadát adták csak a kereskedőházakon keresztül összehozott bizniszek.
Letagadná a külügy és a Magyar Nemzeti Kereskedőházak Zrt., hogy volt valaha is közös cégünk Ghaith Pharon néhai szaúdi milliárdossal, pedig volt. Ezeket a kérdéseket nem ízléses firtatni, hisz Pharaon már nem él – ilyen érveket halhattak a Külügyi Bizottságban megjelentek.
Újabb három külföldi kereskedelemi iroda létrehozását és működtetését osztotta ki a kormányzat. Ezúttal összesen valamivel több mint 400 millió forintot költenek a kereskedelem fellendítésére.
Ha egy üzlet beindul... Bár 2,7 milliárdos hiányt termelnek csak a keleti nyitás csodafegyverei, újabbakat nyitunk.