A nógrádi megyeszékhely a Kádár-kor sűrítménye, de panelmentes változatban. A ma zömében elhanyagolt épületek egy társadalmi, építészeti utópia jegyében születtek, és nem a mérnökök tehettek a bukásról. Hartmann Gergely építész elmondja, miért lehetnénk büszkék a városra.
A Kádár-korban "ellenségesnek" bélyegzett Ilia Mihállyal közölt beszélgetést a szolnoki irodalmi folyóirat, az Eső.
Pályi András nem igazán bánja, hogy egy "feljelentés" nyomán ez lett a Tigris sorsa, mert annyira gyengének tartja ifjúkori zsengéjét, hogy annak kéziratát sem mutatja meg senkinek.
Ritkán kelt akkora visszhangot egy könyv, mint az állambiztonsági szolgálat ügynökeként lebukott színházkritikusnak, Molnár Gál Péternek a halála után kilenc évvel megjelentetett emlékirata.
A nyugati életérzést jelképező farmer viselését a pártállam először tiltotta, majd megtűrte, végül annyira elfogadta, hogy engedte a hazai gyártását is. Ez egyszerre mutatta be a diktatúra puhulását és a szocialista ipar sikereit. Negyvenéves a Trapper, néhány lelkes csillaghegyi mérnök „gyermeke”, amelyet mellesleg még ma is beszerezhetünk. Kis magyar farmerológia.
Nyolcvanhárom éves korában pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár – közölte a család az MTI-vel.
Az Eichmann-tárgyalás archív felvételeiről a többedik bőrt lehúzó amerikai játékfilm hazai bemutatója nyomán felújultak a történelmi-politikai viták az „íróasztalgyilkos” magyarországi tevékenységéről. Az 1961-es pert már a berendezkedő Kádár-rezsim is napi politikai haszonszerzésre próbálta felhasználni.
A hruscsovi politika a nyugatinál is gyorsabb szovjet fejlődést vizionált, az „utolérni és túlszárnyalni” célkitűzés viszont sosem vált valóra: a Nyugatot nemhogy beérni nem tudta Kelet-Európa, hanem a rendszerváltás idejére drasztikusan le is maradt. Közben meghiúsult a szocialista országok tervutasításos szisztémáknál lazább összefogása, így a térség gazdasági felzárkózása még távolibbá vált.
A 70-80-as években nagyjából a művelődési házak, klubok népművelőin múlott, hogy felléphetett-e egy tiltott zenekar, megnyílhatott-e egy-egy alternatív kiállítás, és soha nem lehetett tudni, mikor csap le ezekre a hatalom. A Napfény íze sorozatunk következő részében az underground meghatározó alakjával, a legendás Trabant zenekar alapítójával, Vető János költő, fotós, képzőművésszel beszélgettünk. Többek között arról, hogy mi az a TV Híradó-szőnyeg, mit dolgoztak a "semmirekellő művészek", és mit gondolt Orbánról, akit Nagy Imréék újratemetésén látott.
Pokorni Zoltán szerint nem termelhetjük újra a Kádár-kori gazdaság betanított munkásait, mert ők egy idő után segélyre szorulnak majd. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta a szakmunkástanulók számának tervezett növelésével kapcsolatban: erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy bizonyos szakmák munkaerőigényét a magasabb szintű tanulásra képes gyerekek adminisztratív korlátozásával akarják biztosítani. Pokorni úgy látja: inkább az alapképzést kellene erősíteni, és továbbra is azt javasolja, hogy az általános iskola ne nyolc, hanem kilenc évfolyamos legyen.
A fenyegető gőgösségről, a hazugságokról, maszatolásokról, a kormányzati apafiguráról is beszél a HVG-nek adott interjújában Esterházy Péter író.
Az állampárt megpróbálta uralni a hálószobákat is, ám ez nem mindig sikerült, sőt a politikai szabadság hiánya miatt sokan épp a szexualitásban vezették le fölösleges energiájukat a Kádár-rendszerben – állítja Tóth Eszter Zsófia, akinek Szex és szocializmus címmel jelenik meg hamarosan a Murai Andrással közösen írt kötete. Miért volt sok abortusz a 70-es években? Valódi levelekre válaszolt-e a szexológus az Ifjúsági Magazinban? Mit gondolt a rezsim a prostitúcióról vagy a nudizmusról? Interjú.