Az Erdős Péterről jelentő ügynök lemaffiózózta, veszélyes elemnek tartotta a mindenható popcézárt
Élet és halál ura volt a szocialista lemezkiadásban Erdős Péter, de róla is sűrűn jelentettek. Nem is akárhogyan.
Élet és halál ura volt a szocialista lemezkiadásban Erdős Péter, de róla is sűrűn jelentettek. Nem is akárhogyan.
Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk első része.
Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.
Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.
A nógrádi megyeszékhely a Kádár-kor sűrítménye, de panelmentes változatban. A ma zömében elhanyagolt épületek egy társadalmi, építészeti utópia jegyében születtek, és nem a mérnökök tehettek a bukásról. Hartmann Gergely építész elmondja, miért lehetnénk büszkék a városra.
A Kádár-korban "ellenségesnek" bélyegzett Ilia Mihállyal közölt beszélgetést a szolnoki irodalmi folyóirat, az Eső.
Pályi András nem igazán bánja, hogy egy "feljelentés" nyomán ez lett a Tigris sorsa, mert annyira gyengének tartja ifjúkori zsengéjét, hogy annak kéziratát sem mutatja meg senkinek.
Ritkán kelt akkora visszhangot egy könyv, mint az állambiztonsági szolgálat ügynökeként lebukott színházkritikusnak, Molnár Gál Péternek a halála után kilenc évvel megjelentetett emlékirata.
A nyugati életérzést jelképező farmer viselését a pártállam először tiltotta, majd megtűrte, végül annyira elfogadta, hogy engedte a hazai gyártását is. Ez egyszerre mutatta be a diktatúra puhulását és a szocialista ipar sikereit. Negyvenéves a Trapper, néhány lelkes csillaghegyi mérnök „gyermeke”, amelyet mellesleg még ma is beszerezhetünk. Kis magyar farmerológia.
Nyolcvanhárom éves korában pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár – közölte a család az MTI-vel.
Az Eichmann-tárgyalás archív felvételeiről a többedik bőrt lehúzó amerikai játékfilm hazai bemutatója nyomán felújultak a történelmi-politikai viták az „íróasztalgyilkos” magyarországi tevékenységéről. Az 1961-es pert már a berendezkedő Kádár-rezsim is napi politikai haszonszerzésre próbálta felhasználni.
A hruscsovi politika a nyugatinál is gyorsabb szovjet fejlődést vizionált, az „utolérni és túlszárnyalni” célkitűzés viszont sosem vált valóra: a Nyugatot nemhogy beérni nem tudta Kelet-Európa, hanem a rendszerváltás idejére drasztikusan le is maradt. Közben meghiúsult a szocialista országok tervutasításos szisztémáknál lazább összefogása, így a térség gazdasági felzárkózása még távolibbá vált.