200 éve született, 150 éve, 1861 májusában lett öngyilkos Teleki László. Nem volt vezetői alkat, az élet túlságosan nehéz feladatok elé állította – számára az öngyilkosság jelentette a kiutat, csakúgy, mint 80 évvel később leszármazottjának, Teleki Pál miniszterelnöknek.
Miközben a brit uralkodóház Londonban nagy csinnadrattával beharangozott fényűző esküvője vonja magára a fél világ figyelmét, s a legutolsó felmérések szerint a britek többsége újra hitet tett a monarchia mellett, idehaza Gerő András történészt az alkotmányos királyság visszaállításának gondolata foglalkoztatja. „Csak elvi síkon” – intett óvatosságra, az ELTE és a CEU professzora, akinek intézetét, a Habsburg Történeti Intézetet a Közép- és Kelet-Európai Társadalomkutatási Alapítványba olvasztják.
A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák— császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt köpönyegforgató, s nem volt áruló, azt tette, amit tennie kellett. A korszak kutatója Mészáros Kálmán hadtörténészt az új megvilágítás hátteréről kérdeztük.
Miként lehetett elfogadtatni a 162 esztendeje a debreceni Nagytemplomban ülésező országgyűléssel a Függetlenségi Nyilatkozatot és a Habsburg-ház trónfosztását, ha senki sem számolta meg a voksokat? Hermann Róbert hadtörténészt kérdeztük.
A tatárjárás legkatasztrofálisabb összecsapása a Muhi melletti pusztán esett meg 1241. április 11-12-én: Batu kán hadai döntő vereséget mértek IV. Béla király szekerekkel várként körbebástyázott seregére. A mongol túlerő, vagy a magyarok széthúzása okozta-e a vérfürdőbe torkolló tragédiát? B. Szabó János hadtörténész szerint a világ akkori legjobb hadseregével szemben semmi esély nem volt.
Miután szívrohamot kapott, majd veseműtétet hajtottak végre rajta, Gorkij 3. számú kórházában, élete 79. évében, 1971. februárban hunyt el népünk nagy vezére, Rákosi Mátyás. Titokban szállították haza hamvait, s titokban temették el, február 16-án. Áldott rossz ember volt, neve örökre bevésődik a magyar történelem szégyentáblájára.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdeztük Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját.
Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna a veresség. B. Szabó János történész szerint mindezt el kell felejteni: Szapolyai nem volt áruló.