A vasárnapi békés demonstráció erőszakos megakadályozása diplomáciai viharral fenyeget. Kína hárít, miközben videófelvételek vannak arról, hogy egy tüntetőt a rendőröknek kellett kiszabadítania a konzulátus udvaráról, mert a személyzet verte.
Hszi Csin-Ping pártfőtitkár, a farkasharcos diplomáciának elnevezett nagyhatalmi fellépés megalapozója a tisztsége meghosszabbítására készül. A következő években komoly egymásnak feszülés várható az Egyesült Államokkal.
A Kínai Kommunista Párt azt javasolja, hogy az ország alkotmányából vegyék ki azt a paragrafust, amely szerint egy személy legfeljebb két mandátumnyi időt tölthet az államfői székben. A javaslatot valószínűleg elfogadják, így Hszi Csin-ping 2023 után is hatalomban maradhat.
A világ még csak találgatott, a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb körei, körülbelül 30 ember viszont már jól tudta, kik fogják örökölni a Föld legnépesebb országának és második legnagyobb gazdaságának vezetését. November 8-án kezdődött a párt tízévente összehívott „őrségváltó” kongresszusa, ahol lecserélték a kínai vezetés felét-egyharmadát. Bár a legfontosabb pozíciókat a háttérben már kiosztották, az eredetileg négynaposra tervezett értekezlet elhúzódott a többi pozícióért folyó, utolsó pillanatban tartott alkudozások miatt. A legfontosabb kérdés az volt, hogy kik lesznek majd a legfelsőbb pártszervezet, a kilenctagú Politikai Bizottság Állandó Bizottságának (PBÁB) tagjai. A párt erős embere, Hszi Csin-ping biztos befutónak bizonyult - őt főtitkárnak meg is választották. A többi taggal kapcsolatban viszont csak a kremlinológia módszereit használva találgathatnak az elemzők, a káderek bevonulási sorrendjéből próbáltak a kiosztandó pozíciójukra következtetni.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) új központi bizottsága csütörtöki plenáris ülésén megválasztotta politikai bizottságát, annak héttagú állandó bizottságát, valamint főtitkárnak Hszi Csin-pinget, az államfő helyettesét, amint ez várható volt.