80 évvel később is nehéz ideológiai töltet nélkül beszélni a Don-kanyarról
Az áldozatok és bűnösök utáni kérlelhetetlen kutatásunkat rendszerint a múlt sínyli meg a legjobban.
Az áldozatok és bűnösök utáni kérlelhetetlen kutatásunkat rendszerint a múlt sínyli meg a legjobban.
A jogi értelemben vett bűnösség és a történelmi felelősség, értékelés szempontjai csúszkálnak a Magyar Idők hasábjain folyó történészi vitában, amely Jány Gusztáv, a 2. magyar hadseregparancsnok bűnösségéről szól.
Jutalomként kapta a 2. magyar hadsereg vezetését, ehelyett egy halálra ítélt sereg élére került Jány Gusztáv, a Don-kanyarban elpusztult hadtest parancsnoka. A fronton alázatosan követte a németek és az otthoni politika előírásait, majd a voronyezsi áttörés után kiadta a magyar történelem legszégyenletesebb hadparancsát, melyben gyáváknak nevezte az áldatlan körülmények közt harcoló honvédeket. A háború után halálra ítélet Jány rehabilitációja éles vitákat váltott ki.
Ismét levélben fordulhat Jány Gusztáv ügyvédje a köztársasági elnökhöz, hogy adják vissza az egykori magyar királyi honvéd tábornok jogtalanul elvett vezérezredesi rendfokozatát - olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában.
Schmitt Pál köztársasági elnöknél kérvényezték, hogy rehabilitálja a 2. magyar hadsereg egykori parancsnokát. Jány Gusztávot 1947-ben jogsértően ítélték el és végezték ki - írja a szerdai Magyar Nemzet.
Az Osztrák-Magyar Monarchia katonatisztjeinek jelentős részéhez hasonlóan Horthy Miklós is felajánlhatta szolgálatait a Tanácsköztársaságnak, Kun Béla azonban nem tartott igényt rá – legalábbis a volt népbiztos így emlékezett vissza 1919-re, amikor tizenhárom évvel később Moszkvában írt erről. A kutatások jelenlegi állása szerint nem dönthető el, hihetünk-e Kun Bélának.