Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom

A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Százévesen fulladt a tengerbe Jugoszlávia utolsó külügyminisztere

Budimir Loncar holttestét a tengerben találták meg a szülőhelye mellett.

Az Európai Bizottság megindítaná a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával

A nyugat-balkáni országnak sikerült igazodnia az uniós kül- és biztonságpolitikához is, így megkezdhetők a csatlakozási tárgyalások.

A NATO ukrajnai beavatkozása átlépné a vörös vonalat a nemzetközi jogban

Lantos László Triceps: Mindenki visszasírta a „testvériség–egység” Jugoszláviáját

Az író, rendező, performer Triceps a volt Jugoszláviáról, és az azt alkotó népekről, az egykori jugoszláv álomról, Titóról és Milosevicsről, a délszláv háborúról, és arról, ami azután történt.

Elfogatóparancs Putyin ellen: bár Moszkva legyint, az orosz elnöknek van mitől tartania

Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.

Amikor Szerbiát kilőtték a demokráciából – 20 éve gyilkolták meg Zoran Djindjic miniszterelnököt

Szerbiának húsz évvel ezelőtt volt leginkább esélye arra, hogy beilleszkedjen Nyugat-Európába. Ez az esély halt meg, amikor 2003. március 12-én a szerb kormányépület bejáratától másfél méterre meggyilkolták Zoran Djindjic miniszterelnököt. Ő volt a legkiemelkedőbb szellem és a legnyugatosabb tényező Szerbia politikai életében. Persze sok minden volt még ő, mielőtt az lett volna. Kommunista, anarchista, politikai fogoly, menekült... Ha rajta múlik, ma Szerbia liberális, alkotmányos királyság lenne az Európai Unióban. Vele készült 2002 márciusi interjúnkat is felidézzük.

Elhunyt Sinisa Mihajlovic

A futballedző 53 éves volt, leukémia okozta halálát.

Szerbhorváth György: Az új mumus a szankció

Az orosz művészek és sportolók elleni korlátozások csak egyvalamire jók: a populisták üvölthetik, hogy ezek az embereket sújtják. Pedig a kotta egyszerű: a korlátozásokat nem az orosz emberek ellen – és nem is a magyar emberek ellen –, hanem az orosz állam, a hatalom és képviselői ellen vezetik be.

Van miért a délszláv háborúhoz hasonlítani az orosz-ukrán feszültséget

Harminc évvel a délszláv háborúk után újabb konfliktus éleződik egy Magyarországgal határos országban, ezúttal Ukrajnában. Akkor – ellentétben az ukrajnaival – a magyar kormányok a nyugati szövetségesekkel összhangban cselekedtek. A két válságban viszont közös vonás, hogy ártott a helyi magyar közösségeknek.

Magyarország is belekeveredett Szerbia és Montenegró legújabb párbajába

Ismét fordulat következett be az egykor testvéri viszonyt ápoló Montenegró és Szerbia utóbbi években igencsak fagyos viszonyában, Podgorica ugyanis váratlanul kiutasította Szerbia nagykövetét. Belgrád meglepő választ adott, s a vitában szerepet kapott Magyarország is.

Koronavírusban halt meg a háborús bűnökért elítélt volt boszniai szerb házelnök

75 évesen, koronavírusban hunyt el Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament volt házelnöke. Krajisnikot korábban a 90-es években elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt ítélték el.