Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk.
Jacques Delors január 6-ától hivatalosan már nem az Európai Unió brüsszeli bizottságának elnöke, ám „ügyvivőként” mégis marad még három hétig, mert az Európai Parlament jóváhagyásának késése miatt a luxemburgi Jacques Santer-vezette brüsszeli bizottság csak a hónap végén léphet hivatalba. A francia politikus tíz évig állt a bizottság élén, s irányítása mellett jött létre a Közös Piacból az egységes piac, majd indult el az Európai Unió építése. A HVG 1995-ös cikke.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
A franciák ugyanakkor nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy a fő euroszkeptikus és Putyin-szimpatizáns magyar miniszterelnök is ott lesz a párizsi ceremónián.
A temetés pénteken lesz, a párizsi Invalidusok dómja díszudvarában emlékeznek meg a 98 évesen elhunyt politikusról.
A francia politikust 98 éves korában érte a halál.