A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.
Donáth Anna szerint ugyanaz a Varga Judit nevezte „politikai hisztinek” az Isztambuli egyezményt, „aki nemrég azt nyilatkozta, hogy férje, Magyar Péter éveken át terrorizálta verbálisan, és fizikailag is bántalmazta”. A ratifikálást sürgeti az MSZP és a Párbeszéd is.
Egy kéretlen beszólás vagy érintés, egyenlőség a munkahelyeken, hasonló munkáért hasonló bér, társadalmi láthatóság és képviselet: mind olyan ügyek, amelyek ellen vagy amelyekért még manapság is harcolni kell. Milyen helyzetben vannak a nők itthon és más, külföldi országokban? Melyek azok a problémák, amelyek kortól és társadalmi státusztól függetlenül mindenkit érintenek? Ha vannak eredmények, akkor melyek azok, amelyek előre mozdították a női egyenjogúság ügyét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ cikkünkben.
A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.
Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament azt a javaslatot, hogy az Európai Unió is váljon részesévé a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet biztosító Isztambuli Egyezménynek. A Fidesz a javaslat ellen szavazott, holott néhány éve még Szájer József is a támogatók között volt.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben a képviselők azt követelik az EU-tól, hogy ratifikálja a nemi alapú erőszakkal szembeni Isztambuli Egyezményt. A Fidesz szerint az egyezmény a genderideológia erőltetése.
A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikálása és alkalmazása nem végcél lenne, hanem valaminek a kezdete. Ha méltányosak lennénk önmagunkkal, nem az elmúlt hetekben elkövetett gyilkosságok traumafeldolgozásával lennénk elfoglalva, hanem a megelőzéssel, írja szerzőnk. Vélemény.
Az igazságügyi miniszter nőnapi posztja sokakban előbb kérdéseket vetett fel, majd miután az oldal adminja elkezdte kitiltani a kérdezőket, jött a bosszú.