Bár az amerikai legfelsőbb bíróság a magyar állam ellen indított keresetet elutasította, a múzeumokat továbbra is perelhetik Amerikában a Herzog-örökösök.
Az egykori műgyűjtő leszármazottainak keresetét Amerikában is elutasították.
Miután Lázár János csütörtökön arról beszélt, hogy a vagyonokat felemésztő pereskedés után pontot kellene tenni végre például a Herczog-örökösökkel folytatott vitákra, a kormány rendeletben egyszerűsítené az olyan kulturális javak visszaadását, amelyeknél nem bizonyítható az állam tulajdonjoga.
A washingtoni kerületi szövetségi fellebbviteli bíróságon szerdán a felek kifejtették véleményüket. A döntést a joghatóság kérdéséről később hozzák meg, lehet, hogy akár hónapokat is kell várni rá - közölte Michael Shuster, a Herzog-örökösöket képviselő ügyvédi iroda nevében. A bíró hétfőn azt tudakolta a felperesektől, miért gondolják, hogy az amerikai bíróság illetékes egy Magyarországon történt ügyben.
Egyetért Magyarországgal az illetékes amerikai szövetségi körzeti bíróság abban, hogy a Herzog-ügyben hozott döntést felül kell vizsgálnia a fellebbviteli bíróságnak - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökön.
Az illetékes bíró pénteken úgy határozott, hogy a Herzog-gyűjtemény örökösei folytathatják a pereskedést a magyar állam ellen a holokauszt alatt lefoglalt, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzéséért.
Az Egyesült Államok és Magyarország között 1973-ban megkötött vagyonjogi megállapodás alapján már rendezték az örökösök igényét.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) szerint a magyar állam keresetet a mai napig nem kapott, ezért nem tud állást foglalni abban az ügyben, miszerint Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban pert indítottak, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.