Ma már nem úgy készítenek popslágereket, mint régen, nincsenek szabályok, formák, elvárások. Mindenki inkább saját maga, mint bárki más. Az új generációnak már nem elég egy kis klub, arénát és stadionokat tölt meg, és mindezt önállóan menedzseli.
Ha azt akarjuk, hogy a gyerekünk tudjon önállóan dönteni és élni, akkor vállalni kell bizonyos konfliktusokat – hangzott el a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi szalonestjén, ahol a vendégek, Szél Dávid és Hajós András a kamaszkor problémáit és dilemmáit járták körbe. A szokatlanul oldott hangulatú beszélgetés során szóba kerültek tinédzserkomplexusok, a bűnügyek határát súroló kamaszstiklik, és hogy a szülőknek sokszor milyen nehéz a helyes arányokat eltalálni a gyerekükkel való kapcsolatban.
Hiába indult értelmiségi családból, Hajós András lassan találta meg az útját: volt rakodómunkás és pincértanonc, elkezdte a tanítóképzőt, aztán szociológia szakon szerzett diplomát, majd sajtósként, kommunikációs vezetőként, illetve sales managerként is dolgozott, mielőtt befutott zenészként és tévésként. 2003-ban a 43. legsikeresebb fiatalnak választották, azóta a karrierjében voltak hullámvölgyek is. A tehetségében mindig is bízott, azonban ötven fölött már szembe kell néznie azzal, szükség van-e még rá a szakmájában. Úgy gondolja, a sikerre vágyó fiatalok most "talán még jobban is tudnak érvényesülni", mint amennyi lehetősége neki volt. Az viszont baj, hogy az ország egyféle sikertörténetet kínál. Interjú.
Öt, különböző területen dolgozó közgazdász, két irodalmár, két médiában is dolgozó művész és egy operaénekes – hogy mi a közös bennük? Húsz évvel ezelőtt bekerültek Az 50 legsikeresebb magyar fiatal közé. A(z akkori) Magyar Hírlap toplistájának utolsó 10 helyén osztozott többek között Hajós András, Fabricius Gábor, Karafiáth Orsolya, és mára az egyik legbefolyásosabb magyar nővé váló Pandurics Anett.
Az identitáskereséstől az önállóságig című HVG Extra Pszichológia Szalonban Szél Dávid pszichológus és Hajós András zenész, médiaszemélyiség a kamaszkor kihívásairól beszélgetnek.
Úgy véli, a kulturális szereplők mindig nagyobb királyok a politikusoknál.
Indul a Dalfutár új évadja.
Változóan fogják fel a 99 Mozgalom hvg.hu által megszólaltatott alapítótagjai Karácsony Gergely szövetségének célját: van, aki kertelés nélkül kimondta, hogy ez a mozgalom Budapest főpolgármesterének támogatása miatt van, mások szerint túlmutathat rajta, sőt, vérfrissítést is hozhat a politikába. Alföldi Róbert viszont épp annak örül, hogy politikamentes. Többek közt Hajós András, Jordán Tamás és Bod Péter Ákos is mesélt nekünk arról, miért lépett be a mozgalomba.
Hajós András szerint 2020 a tervezett bizonytalanság éve, de ha már „megállt az idő”, akkor abból valami jót is ki lehet hozni.
Néhány százan vettek részt a Színház- és Filmművészeti Egyetem új vezetése elleni vasárnapi demonstráción.
Augusztusban nemcsak a nyártól vagyunk kénytelenek búcsúzni, hanem a veszteségeinket is számba kellett vennünk. Azt tudtuk, hogy Sziget nélkül fogjuk zárni a hónapot, de megtudtuk azt is, hogy az Ünnepi Könyvhétről is lemondhatunk idén. Közben Vidnyányszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tűzte ki a zászlóját, Novák Előd pedig a polgármesteri hivatalokról rángatta le a zászlókat. Ez volt az augusztus a Kult és az Élet+Stílus rovatban.
Beindult a sokak szerint legszerethetőbb tévés sorozat, a Dalfutár negyedik szériája – amely már rég a YouTube-ra költözött. Ezt az alkotók azonban egyáltalán nem bánják, hatalmas szabadságot ad számukra az önállósodás. Amikor leültünk a két producerrel beszélgetni, kiderült, hogy Hajós András már nem is akar mindenáron vicces lenni, és társával, Jeli Andrással igazi producerekké váltak. Szerencsére azért ezt sem veszik annyira komolyan, csak amennyire kell.