Az Aszad-rezsim gyors összeomlása nemzedékek óta az egyik legjelentősebb fordulat a Közel-Keleten. Bizonytalan, hogy Szíria milyen irányt vesz, de Irán és Oroszország befolyása sokat gyengült.
A gázai hadművelet továbbra sem állt le, mégis a Golán-fennsík, Bejrút és Teherán háromszögéből robbanhat ki a Közel-Kelet legsúlyosabb konfliktusa. Mennyire kell tartani attól, hogy a teljes régió, nyílt háborúban csapjon össze Izraellel? Erre kerestük a választ közéleti podcastunkban.
A helyi idő szerint este nyolckor történt csapás célpontja a Hezbollah egyik parancsnoka volt, akit Izrael felelőssé tett a Golán-fennsíkokon egy futballpályára mért szombati támadásért, amelyben sok gyermek vesztette életét. A parancsnok sorsa egyelőre ismeretlen.
Tüzérséggel lőtték majd drónokkal támadták az izraeliek azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőttek ki általuk megszállt területekre éjjel.
Erőszakkal területet foglalni korábban volt szokásos és törvényes. A második világháború óta kevesebb országot vagy országrészt csatoltak el megszállók, ez ma már nem is felel meg a nemzetközi jognak. De aki kész helyzetet teremt, az gyakran nyerhet.
Az iráni Forradalmi Gárda támaszpontjait támadták meg.
Már a név is megvan: Trump-magaslat.
Az Arab Liga tagállamainak vezetői vasárnapi, Tuniszban tartott csúcstalálkozójuk zárónyilatkozatában óva intenek minden országot attól, hogy kövessék Donald Trump amerikai elnök példáját a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerésében.
Aláírta azt a nyilatkozatot az amerikai elnök, amellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. Az ENSZ szerint nem változott a terület jogállása.
Twitteren közölte a várható elismerést.
Az ott állomásozó izraeli katonaság volt a célpont – közölte egy izraeli katonai szóvivő, aki szerint a rakétákat irániak indították.
A szíriai sajtó állítása szerint két izraeli rakéta csapódott be Damaszkusztól nem messze, de a szíriai légvédelem mindkettőt leszedte.