Amióta botrány kerekedett abból, hogy mellszobrot készített Kósa Lajosról, Gerhes Gábor nemigen hisz az aktuálpolitikai művészetben, kérészéletűnek gondolja. A Kiscelli Múzeumban látható Atlas című óriási installációja a közösségi médiában terjesztett elképesztő eszmékkel is játszik, komolyan is veszi azokat, meg nem is. HVG-portré.
Kikukázott művészeket emel fel az állam, melynek elitje a Kádár-rendszert majmolva igyekszik rehabilitálni a Horthy-korszak trikolor-kultúrpolitikáját – Gerhes Gábor rezsimek, országok és eszmék közti határvonalakon egyensúlyozva érzi jól magát. A rendszerkritikus és gyakran provokatív alkotásairól elhíresült művész nem hisz a forradalomban, pedig tudja, mitől beteg a magyar társadalom. Kiből lesz a legjobb bűnbak? Mi tizedeli az ország tehetségeit? Interjú.
Kortárs magángyűjtemények XVII. címmel 18 képzőművész munkáiból - Gerendai Károly kulturális szervezőnek, a Sziget fesztivál alapítójának a gyűjteményéből - nyílik kiállítás szerdán a Godot Galériában.
Legújabb kiállításán Gerhes Gábor "a programszerűen hivatalossá emelt kitalált hagyományoknak" állít görbe tükröt, többek között magyar embert lő a Holdra.
Akarhat-e többet egy művész annál, mint hogy műve telibe találja a társadalom aktuális állapotát? Neurózisait, problémáit. Gerhes Gáborral megtörtént. Szobra, amelyet a debreceni MODEM-ben állított ki, és Kósa Lajost ábrázolja, ilyennek bizonyult. Gerhes eddigi művei is telitalálatok voltak, csak nem lett belőlük botrány. "Mindössze" az elmúlt 15 év egyik legfontosabb magyar művészévé tették.
Kósa Lajos (Fidesz) debreceni polgármester szobrát is kiállították a helyi Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ "Kis magyar pornográfia" című kiállításán, s ez okozott némi zavart csütörtök este a tárlat megnyitóján.