Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022–2024-es időszakban, mint a miénk, illetve a mi gazdaságunk sokkal jobban lassult a háború kitörése óta, mint az övék.
Az indokoltnál sokkal több gáz áramlik az országba Szerbia felől. Ez a pluszmennyiség, úgy tűnik, újabban már lenyomja az orosz energiahordozó árát. Az MVM pedig a lap forrásai szerint olyan módszerhez nyúlhatott, amely nagyon hasonlít a 2012-es, MET-es bizniszre, ami több tízmilliárdos profitot hozott az akkor részben kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő cégnek.
A tizedik hónap felára már csak nagyjából félszázalékos volt. Ez már egész jó ahhoz képest, hogy Putyin a hosszú távú gázszerződésünk megkötésekor azt hazudta: a piaci árhoz képest sokkal olcsóbban fogja ellátni Magyarországot, aztán végül rendre drágábban sikerült.
A nemzetközi használatú inflációs mutatóban nem, csak a belföldiben jöhet ki az, hogy hónapról hónapra olcsóbbá válik a gáz és az áram, ha többen férnek be a kedvezményes árat biztosító fogyasztási határ alá.
A berlini Roma Kulturális Intézetről beszél a Deutsche Wellében Junghaus Tímea igazgató. A Wall Street Journal szerint a romániai és grúziai események mutatják, mire számíthat Európa, ha Putyin nyer Ukrajnában. Aszad sorsa mutatja a Nyugatnak, miként lehet legyőzni Vlagyimir Putyint, írja az Independent szerzője. Kár volna hőstettnek tartani, hogy az OMV végre felmondta a gázszerződést, jelenti ki a Die Presse. A Süddeutsche Zeitung szerint eddig ellentmondásos Donald Tusk mérlege. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Határidőhöz kötnék a díjmentességet a gázcsatlakozások kiépítésénél, oda kell figyelni majd, mikor szereltetjük fel a gázórát, és mikor kérünk használatbavételi engedélyt az új ingatlanra.
Az orosz Gazprom, bár mást állít, továbbra is szállít gázt Ausztriába, igaz, az OMV közvetlenül nem kap belőle. Az osztrák energiavállalat így többszörösen rosszul jár, ezért megpróbál kiugrani az oroszokkal kötött, 2040-ig szóló szerződéséből.
Azoknál is megmarad a moratórium időszakában a szolgáltatás, akiknek 60 napon túli számlatartozásuk van.
Joe Biden engedélyezte Kijevnek, hogy az oroszországi katonai célpontokra irányítsa az USA-tól kapott nagy hatótávolságú rakétákat, erről ír a Wall Street Journal és a Die Zeit. Michael Ignatieff volt CEU-rektor sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati közvéleményt egyre kevésbé foglalkoztatja az ukrajnai háború. Európának sok pénzt kell áldoznia, ha bármilyen szerepet akar játszani az amerikai választás után még inkább átrendeződő világban, írja egy eszmetörténész a Spiegelben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kontinens élbolyába tartoznak a magyar céges áram- és gázárak. Az orosz gázról időközben levált államok mintegy kilenctizede mára olcsóbban tudja ellátni a vállalatait, mint Magyarország.
Az orosz gázt már most is Szerbián át kapjuk, Románia felől volna szükség még többre, és az sem lenne baj, ha a horvátok a saját küldő kapacitásukat tudnák növelni.
A májusinál kisebb volt az orosz gáz túlárazása a Népszava számítása szerint a nyár elején, de még így is meghaladta a felár az elmúlt évek átlagát.