A netadó elleni felháborodás hívta életre az elmúlt 13 év leginkább előremutató oktatási reformtervét, de az azóta is csak írott malaszt. A kormány 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiájából szinte semmi nem valósult meg. Ez különösen fájón mutatkozott meg a Covid idején, és a helyzet ma sem jobb.
Tudomásul kell venni, hogy ma már Magyarországon is a ChatGPT állította elő a diákok esszéinek egy részét. A mesterséges intelligencia (MI) viharos elterjedésével új korszak érkezett el a közoktatásban is. Mire jó az iskolában az MI? Szükség lesz-e még tanárra? Megkérdeztünk erről szakértőket, és magát a a ChatGPT-t is. Az emberi és a gépi válaszok feltűnően összecsengenek.
Se pénz, se kapacitás, se apparátus nincs arra, hogy Magyarország egyik pillanatról a másikra átálljon a digitális oktatásra. A home office-szal terhelt szülőknek pedig tanárokként kell fellépniük. Vélemény.
Digitális jólét, digitális oktatási stratégia, digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos – volt itt papíron minden az utóbbi években, sőt, akadt 15 milliárd uniós pénz is. Ennek ellenére magára hagyta a kormány a pedagógusokat abban, hogy végrehajtsák a múlt péntek estére megvilágosodott Orbán Viktor által bejelentett tantermen kívüli tanítási rendet. Szerencsére. Vélemény.
A digitális pedagógia nem a kütyükről vagy a sávszélességről szól, sokkal inkább egy új tanítási szemléletet takar – állítja az évek óta ilyen módszerrel dolgozó Prievara Tibor és Nádori Gergely. Erre azért is szükség van, mert szerintük a diákok számára a mai iskola teljesen érdektelen. Mit változtathat ezen egy digitális tanóra? Miért tévhit, hogy minden mai gyerek digitális írástudó? És miért nem elég, ha a tanárok okos appok segítségével tanítanak?
Már jövőre minden iskolában lesz erős internet, de a Digitális Oktatási Stratégia alapján ezen kívül átalakulhat a tankönyvpiac, minden gyerek okoseszközzel mehet iskolába, új szemléletű tanórák lesznek, a tanároknak számot kell adni a digitális kompetenciájukról. Horváth Ádámmal, a stratégia megvalósításáért felelős Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk.
A tavaly elkészült digitális oktatási stratégia (DOS) óriási fejlesztést és pedagógiai szemléletmódváltást irányoz elő. A baj csak az, hogy egyelőre mindez nehezen képzelhető el a magyar oktatási rendszerben. Sőt, mintha párhuzamos univerzumok léteznének az oktatásban.
Trójai falovat és molekulaszerkezetet fogdoshatnak a diákok az órán, miután megjelent a 3D nyomtató a közoktatásban. Na, ezt sem a Klik fizette.
Harminc éve az előző pártállam messzebb látott a digitális oktatásban, mint a mai.
Deutsch Tamás szerint a most elkészült a Digitális Oktatási Stratégia révén Magyarország 2020-ra eljuthat oda, hogy a digitális írástudás és -használat, az internet elterjedtségének tekintetében, a pedagógusok digitális felkészültségében, az oktatás digitalizáltságában megelőzze az Európai Unió átlagát.