Hét éve szabotálja a kormány a digitális oktatás reformját

„2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására, a kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek pedig a cégük érdekében elsajátítandó digitális tudás megszerzésére” – jelentette ki 2016 nyarán Deutsch Tamás, akit előző évben nevezett ki Orbán Viktor a „Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá”.

Mindez már olyan régen volt, hogy talán érdemes felidézni: az Orbán-kormány 2014-ben meg akarta adóztatni az internetes adatforgalmat, ami óriási felháborodást keltett, 2010 óta nem látott nagyságú tüntetéseken adtak hangot az emberek a felháborodásuknak. Annyira, hogy szinte példátlan módon, Orbán Viktor kihátrált az ügy mögül.

Ezt a kihátrálást Orbán mindig valamilyen előremeneküléssel, trükkök sokaságával leplezi, például nemzeti konzultációt hirdetett az internetről és a digitális fejlesztésekről, ezt követte 2015-ben a már említett Digitális Jólét Program (DJP) meghirdetése Deutsch Tamással az élen.

A hangzatos terv több alprogramból állt, az egyik volt ezek közül a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), amit a kormány 2016 októberében el is fogadott.

Elfelejthetjük a tankönyveket, minden magyar gyerek tablettel mehet majd iskolába

Már jövőre minden iskolában lesz erős internet, de a Digitális Oktatási Stratégia alapján ezen kívül átalakulhat a tankönyvpiac, minden gyerek okoseszközzel mehet iskolába, új szemléletű tanórák lesznek, a tanároknak számot kell adni a digitális kompetenciájukról. Horváth Ádámmal, a stratégia megvalósításáért felelős Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk.

• 2018-ra digitális kánaánt ígértek

A ma is olvasható stratégia egyebek között olyanokat rögzít, hogy a kormány biztosítja az összes iskolában a nagy sávszélességű, szupergyors internetelérést és wifit, egyéb digitális eszközöket ad tanároknak, diákoknak, hogy minden iskolában lesz úgynevezett infokommunikációs technológia (IKT) pedagógiai asszisztens, hogy szakmányban készülnek a digitális tananyagok és készítik fel a tanárokat az átállásra. A dokumentum egy új – korszerű, 21. századi – pedagógiai szemlélettel készült. Egy idő után már nem is a digitális oktatás elterjesztéséről beszéltek a szakértők, hanem jó, korszerű iskoláról, amelynek automatikusan része a digitális támogatottság.