Milyen élete van egy drogdílernek? Megéri még programozónak menni? Hol éri meg lakást venni és hova menekítik a magyarok a gyerekeiket? Hány miniszter széke inog, és miért nem bíznak a magyar titkosszolgálatokban? Miért nem bukik a NER, és mi lesz így az országgal? Válogatás az év legnépszerűbb cikkeiből, videóiból.
Valós biztonsági kockázat? A renintenskedés újabb következménye? Bosszú a svéd NATO-csatlakozás lassításáért? Mi áll annak a hátterében, hogy az Egyesült Államok szigorította a Magyarországról való beutazás és vízummentesség feltételeit? Miért hivatkoznak egy megoldott problémára papíron, és milyen megoldatlan problémákra világít rá a döntés?
Az ellenzék egy része ugyanazt a demagógiára épülő kommunikációs panelt követi, mint a jobboldal 2006-ban, amikor a tüntetőkkel konfrontálódó rendőrséget a hatalom szolgálóinak állította be. Ha politikailag érthető is ez az érzelmekre építő kommunikáció, a valósággal megy szembe. Miközben ellenséget próbál csinálni a rendőrökből, nem veszi figyelembe a valódi veszélyt. Azt, hogy ez a rezsim nem rendőrállamot épít, ennél okosabban csinálja: válságos helyzetben az erőszakot, az erőt kiszervezi azoknak, akikkel szemben később éppen a rendőrök jelenthetnek majd valamiféle védelmet. Vélemény.
A rendszerváltás korabeli szervezett bűnözés kulcsszereplője hollywoodi szálakon ért fel az alvilág csúcsára. Ő Portik Tamás, akinek életéről és köreiről jelent meg Dezső András legújabb könyve, a Nagyfőnök. Közéleti podcastunkban kollégánk a kötet hátteréről és részleteiről mesélt, valamint elhoztunk egy fejezetet is ízelítőnek.
A kilencvenes években elkövetett politikai robbantások hátteréről is fellebbenti a fátylat kollégánk, Dezső András Nagyfőnök című, kedden megjelenő könyve, amely Portik Tamás és körének felemelkedését és bukását mutatja be. Az 1998-as parlamenti választási kampány alatt elkövetett robbantásokat egy Portik Tamáshoz köthető szűk kör követte el.
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják – véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Ki akart-e valójában maradni a háborúból Orbán Viktor? Van-e értelmezhető ideológiája a Fidesznek, vagy oda csapódik, amerre a Századvég mutat? Mit nyer a kormány a Kreml-propagandából? És összességében mi a mozgatórugója az elmúlt egy, és az elmúlt tizenkét év keletpolitikájának? Ezekről beszélgettünk Dezső Andrással a Fülke magyar külpolitikai évzárójában – illetve a hvg360 közelgő dokumentumfilmjéről is, amelyben a 2011 óta tartó keleti nyitást mutatjuk be.
Mekkora a migrációs nyomás a szerb–magyar határon? Ki és miért lőtt Horgoson – ennek járt utána Földes András. Dezső András arról írt, hogy a propaganda, a szélhámos duma egy idő után már nemcsak eszköz, hanem egyben a cél is. Kovács Gábor azt elemezte, mi vár a magyar gazdaságra, és nincsenek jó hírei. Spáh Dávid könyvet írt, és a HVG-nek adott interjúban arról beszél, a mai állapotok miatt undor van benne, a nemi erőszakhoz hasonlítja azt, amit magunkkal tettünk. Erős volt a videós tartalmunk is: Lénárd Rita MOK-alelnök az egészségügyi törvény súlyos következményeiről beszélt, Bodoky Tamás pedig arról, mit kellene tennie a korrupciót üldöző Integritás Hatóságnak. A Duma Aktuál még mindig úton, bemutattuk a dokumentumfilm harmadik részét. Ez az aktuális 7/hét, a hvg360 legolvasottabb cikkeinek válogatása.
Számon kért Orbán, tízmillió eurós svindli és ukrajnai videóriport - ha még nem találkozott velük a hvg360 elmúlt napok cikkeiben, tegye meg most. Összeválogattuk, mit olvastak az előfizetőink a leginkább, mi váltott ki indulatokat, mi mozgatta meg a kommentelőket. Jöjjön tehát az aktuális 7/hét a hvg360-ról.
Dezső András nem élt vissza a közmédiában mutogatott svédországi magyar nő személyes adataival és nem is rágalmazta meg őt, amikor a múltjáról írt cikket – döntött a bíróság.