Tíz évvel a romák elleni támadássorozat legkegyetlenebb éjszakája után ellátogattunk Tatárszentgyörgyre, ahol a sorozatgyilkosok egy háromgyerekes családra gyújtották rá a falu széli házat, a tűz elől menekülő ötéves kisfiút agyonlőtték, hatéves testvérét pedig súlyosan megsebesítették. A sebek begyógyíthatatlanok.
Egy friss jelentés szerint az FKF eddigi működése egyik legnagyobb válságát éli, de működőképes. A főpolgármester megerősítette, hogy a cégénél rossz a hangulat, illetve "nem tud szabadulni attól a gondolattól, az állam az FKF-fel fizeti ki vidéki cégek veszteségeit".
Befejeződött az iratismertetés a romák elleni támadássorozat kapcsán indult katonai nyomozásban, így az ügy vádelőkészítő szakaszba lépett – írja a Magyar Hírlap pénteki száma.
A hat emberéletet követelő, romák elleni gyilkosságsorozat első fokon ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vádlottjai nemcsak 2008-ban, hanem 2009 kora tavaszán, Budapesten is megpróbáltak fegyvereket szerezni – írta a Népszabadság hétfői számában. Ennek a részleteit a Nemzetbiztonsági bizottság egy titkosított jelentése tárhatná fel.
Nagyon úgy néz ki, hogy ebben az ügyben ennyi volt. Nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbsétálni. Pedig ép erkölcsi érzékű országban az igazi ügynek, a teljes háttér alapos felderítésének, a társadalmi szembenézésnek még csak most kellene kezdődnie.
H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje szerette volna feltárni az igazságot, de nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettsége alól – írja a Magyar Nemzet.
Kiss Árpád elsőrendű vádlottat és Kiss István, Pető Zsolt másod- és harmadrendű vádlottat is tényleges életfogytiglani börtönre ítélte kedd reggel a Budapest Környéki Törvényszék első fokon. A negyedrendű vádlott, Csontos István 13 évet kapott.
Csontos István, a romák elleni támadássorozat negyedrendű vádlottja nyomozati vallomásában azt állította: Kiss Árpád elsőrendű vádlott elismerte, hogy egyedül követte el a nyíradonyi, sérüléssel nem járó támadást.
Nem merült fel olyan adat, amelynek alapján a katonai ügyészségnek vizsgálatot kellett volna indítania a romagyilkosságokkal kapcsolatban.
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat negyedrendű vádlottjának rendőrségi alkalmazott nővére és sógora pénteki tanúvallomásában a Pest Megyei Bíróságon azt mondta: nem volt arra utaló jel, hogy Csontos Istvánnak bármi köze lenne a gyilkosságsorozathoz, vagy ismerné az elkövetőket.
Az emberölés és más bűncselekmények miatt indított büntetőper pénteki tárgyalásán Csontos István édesanyja a Pest Megyei Bíróságon azt mondta: fia elfogása előtt néhány nappal egy híradás nyomán a romák elleni támadássorozatról beszélgetett otthon lányaival, és amikor ezt a fia meghallotta, felugorott, és azt mondta: "ti nem tudjátok, mi lehet ez az egész, ti nem ismeritek ezeket", majd feldúltan távozott a lakásból, ők pedig megdöbbentek a kirohanásán.
A Hetek cikke szerint a romagyilkosságok ártottak Magyarország nemzetközi megítélésének, mivel egy "kisebbséggyűlölő, erőszakos ország benyomását keltette" a külföldi sajtóból tájékozódó személy számára. A lap úgy tudja, kormányzati szervek vizsgálják, hogy nem külföldi titkosszolgálatok állnak-e a gyöngyöspatai események mögött.