Megháromszorozták az eddigi éves klímatámogatást a gazdag államok, ami reményre adhatna okot. Kár, hogy sokkal többre lenne szükség és sokkal gyorsabban, miközben a korábbi hasonló támogatás is gyötrelmesen sokat csúszott, a klímaváltozás pedig nem vár.
2035-ig évente 300 milliárd dollárt költenének a világ országai a klímafinanszírozásra. Szakértők szerint az ideális vállalás az évi 1000 milliárd dollár lett volna.
Az általában nem szerkeszthető dokumentum módosításának híre veszélybe sodorhatja az éghajlat-változási csúcstalálkozót. Az amúgy sem feszültségmentes bakui tanácskozáson nehéz lesz kompromisszumra jutni.
Kormányközi üzengetés, diplomáciai konfliktusok és rengeteg, fosszilis energiahordozó eladásában érdekelt üzletelő nehezítette a november 22-én záruló ENSZ klímacsúcsot.
Az elkészítéséhez ugyanazt az eljárást alkalmazzák, mint más sörök esetében.
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót kettős mércével vádolta meg a klímatalálkozó házigazdája.
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.
Ki mondta, hogy Ilham Alijev azeri elnök nem hallgat a kritikákra?