Az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere az egyiptomi klímakonferencián, de háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot.
Hiába állapodtak meg a COP27 résztvevői, hogy kárpótolják a felmelegedés által leginkább sújtott államokat a veszteségeikért, a káros gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentését elhalasztották. Pedig ha utóbbi elmarad, a károk finanszírozhatatlanná nőnek. Miért felemás az idei klímacsúcs végeredménye? Miben tért el gyökeresen a kongresszus a korábbiaktól? Mi vetett árnyékot a magyar részvételre? A tárgyalások egyik szereplője segítségével pillantunk be a klímacsúcs kulisszái mögé.
Áttörést hozhat a COP27 környezetvédelmi világkonferencián az Európai Unió javaslata, amely vállalja a részvételt egy olyan világalapban, amely a gyengén fejlett országokat segítené a klímaváltozás elleni harcban. A zárónyilatkozat tervezete nem tartalmazta ezt, és emiatt a világ szegényebbik fele meg akarja tagadni az aláírását az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáján.
Az egyiptomi klímacsúcs elnökségének első javaslata szerinte nem vezethet kompromisszumhoz – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és az EU delegációjának vezetője az egyiptomi klímacsúcson. Egyes országok, például Kína pedig nem szeretnék kivenni a részüket a kármentesítési alap létrehozásából, ami boríthatja az egész megállapodást.
Elégedetlenek a környezetvédők a COP27 zárónyilatkozatának tervezetével.
Ruszlan Edelgerjev többek között az EU azon tervét bírálta, miszerint szén-dioxid-adót vetnének ki a behozatali termékekre.
Az Európai Unió három pénzügyi ellenőrző szervezete felhívást adott ki – call for evidence –, hogy megvizsgálják: nem ígérik-e túl magukat a fenntartható fejlődésre pénzt kérő cégek?
59 ország közül az 50. helyre rangsoroltak minket az ENSZ 27. klímacsúcsán.
A milánói Bosco Verticale-hez hasonló, fákkal és bokrokkal beültetett ikertornyokat álmodtak Dubajba olasz építészek.
A luxus életforma is nagy üvegházhatással jár, de igazában a dollármilliárdosok beruházásai azok, amelyek milliószorosra növelik a különbséget az átlagemberekkel – derül ki az Oxfam kutatóközpont friss környezetvédelmi jelentéséből.
A szén és a kőolaj átmenetileg nagyobb használata ellenére 2045-re elérnék a hazai klímasemlegességet.
A nyugati világ akkor hajlandó hozzájárulni a szegény országok környezetvédelmi költségeihez, ha Kína is ugyanígy tesz. Ez az új amerikai javaslat, melyet letettek az ENSZ környezetvédelmi világkonferencia (COP 27) asztalára Sarm-es-Sejkben.