Meg sem történt még a Kínával szemben nem épp elnézőnek tartott Donald Trump leendő elnök beiktatása, de máris olyan korlátozásokról hallani az ázsiai országgal szemben, amelyek valószínűleg neki sem lesz ellenére
Ez fontos fordulópontot jelenthet az orosz–ukrán háborúban.
Többek között szabadul a The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich, Paul Whelan tengerészgyalogos veterán és Alsu Kurmasheva orosz–amerikai rádiós újságíró is.
A képviselőház már elfogadta a javaslatot, a szenátus még nem.
Az amerikai lap cikkében megszólaló egyik elemző szerint téves volt a jóslat, miszerint a szankciók térdre kényszerítik az orosz gazdaságot, de az egyértelmű, hogy tartósan ártanak annak.
David Pressman javíthatónak látja a magyar–amerikai kapcsolatokat, de ezért Washington szerint a magyar félnek kellene változtatnia a magatartásán.
A jövőben egyetlen szövetségi ügynökség sem használhat kémprogramokat. A döntés a Pegasus-botrányról elhíresült izraeli NSO Groupot is érintheti.
A 2019-es szankciók értelmében csak kormányzati engedéllyel lehetett amerikai termékeket eladni a kínai techóriásnak, mostantól azonban úgy tűnik, hogy ennek is vége.
28 millió gyerek érintett.
Daniel Baer szerint a magyar miniszterelnök legutóbbi lépései egy utolsó napjait hivatalban töltő politikust jellemeznek, Orbán egy iskolai kötözködő gúnyrajzaként végezheti. Hozzátette: az Egyesült Államok képes nyomást gyakorolni a korrupt magyar kormányra, hogyha akar.
Az USA az akkumulátorokban lévő lítium és egyéb fémek újrafelhasználásával igyekezne biztosítani az elektromos autók gyártásához szükséges anyagokat a Kínával folytatott versenyben.
Diplomáciai csata válhat a koronavírus-járvány eredetének kiderítéséből, legalábbis ha a jelenlegi folyamatokat nézzük: bár minden adott, hogy megfékezzük a járványt, a Biden-adminisztráció mélyebbre ásná magát az ügyben, célozgatva a laborból szabadult vírus elméletére. Kína sem könnyíti a helyzetet: ahelyett, hogy átláthatósággal tisztázná magát, több téren is megnehezíti a kutatásokat.