Mindössze 15 napjuk van eldönteni az idén 62. életévüket betöltő - ezzel az általános nyugdíjkorhatárt elérő - pedagógusoknak és más közoktatási dolgozóknak, hogy az öregségi nyugdíjellátást vagy a munkabért választják-e, holott személyes ügyintézéssel átlagosan 30-70 napig tart annak megállapítása a nyugdíjfolyósító szerveknél, hogy valaki mekkora nyugdíjra számíthat - írja a csütörtöki Népszava.
A kádárista típusú problémafelvetés természetesen kádárista típusú magatartásmintát hozott elő az érintettekből: az érdekvédelmi szervezetek haladéktalanul ráléptek az egyéni kivételezés, az érdekkijárás jól ismert, rögös útjára.
Jelentős összegekről kell lemondaniuk a 62 év alatti állami alkalmazottaknak a nyugdíj és a fizetés egyidejű felvételének tilalma miatt. Olvasóink visszajelzései alapján a legtöbben 80-100 ezer forintot veszíthetnek, jelenlegi jövedelmük felét.
Azok a fiatalok, akik most külföldre mennek tanulni, nagy eséllyel már vissza sem jönnek – ebben látja a felsőoktatást kísérő megszorítások egyik nagy problémáját Bódis József. A Magyar Rektori Konferencia nemrég leköszönt elnöke szerint a kormány már elmulasztotta azt a pillanatot, amikor még érzékeny, de szükséges döntéseket hozhatott volna meg a szféra megreformálására.
Ha az orvos, a tanár, a mérnök vagy a jogtanácsos 62 évesen nyugdíjazható, miért ne történhetne meg ez egy bíróval is? Mi a baj ezzel a rendelkezéssel? A bírákat eddig ért megkülönböztetés eltűnik, és ők is akkor mehetnek nyugdíjba, amikor az állampolgárok 99 százaléka. Az egyetemeken jogász túltermelés van, végzett jogászok ezrei nem tudnak a pályán elhelyezkedni, most majd mindenki „lépik egyet" – állítja szerző.