Autó hvg.hu 2020. március. 02. 15:49

Megvan 2020 Év Autója

Bár a Genfi Autószalon elmaradt idén, az egyik legfontosabb eseménye az év autója díj átadása nem.

Európai szempontból a legnagyobb hagyományú díj a Car of the Year, amelyet 1964 óta ítélnek oda. A döntést 60 zsűritag hozza meg, akik az egyes országok piaci súlyának megfelelő számban kapnak helyet. Magyarország két autós újságíróval van jelen a testületben.

Az idei ceremónia különlegessége, hogy az elmaradt kiállítás helyszínén, Genfben került sor rá, pedig a rendezvényt a koronavírus járvány miatt törölték a múlt héten. Mivel csak az 1000 főnél nagyobb rendezvényeket tiltotta be a svájci kormányzat, a díjátadót megtarthatták, ami így is meglehetősen szerény keretek között zajlott, lényegében csak az átadók és néhány ember jelenlétével.

Az idei év hét döntős autója.
COTY

A hét jelölt autó, amelyek a döntőbe jutottak a címért és, amelyek többségét már teszteltük is:

Az idei döntőben igen vegyes volt a mezőny. Két, csak elektromos hajtással létező autó, a Taycan, a Model 3 mellett két kisméretű autó, a Peugeot 208, a Renault Clio és két kompakt, a BMW 1-es és a Toyota Corolla szerepelt.

Mindenképpen a piaci trendektől eltérő, hogy összesen egyetlen SUV, egy szubkompakt járműa a Ford Puma volt ott a mezőnyben. Hozzá kell tenni azt is, hogy mára alig maradt olyan modell, amelyből nincs hibrid változat. Így a Clio, vagy a Puma is létezik plug-in hibirdként, akárcsak a Peugeot e-208, amely teljesen elektromos.

És a döntőben ezt az autót értékelték igen magasra a zsűritagok.

A győztes ugyanis a Peugeot (e-)208-as lett, amely 281 pontot kapott összesítésben a zsűritagoktól.

A magyarok szavazatai:

Emlékezetes az is, hogy tavaly holtverseny alakult ki, amikor a Jaguar I-Pace és a francia Alpine A110 azonos pontszámot szereztek, végül a szétlövést követően a Jaguar I-Pace lett a győztes.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.