Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nyakunkon a minden korábbinál szigorúbb EU-s károsanyag-kibocsátási norma, amelynek csak villanyosítással tudnak megfelelni a gyártók. Ki jobban, ki kevésbé teszi elektromossá autóit, ez pedig különböző előnyökkel és hátrányokkal járhat.
Nem szabad azt gondolni, hogy a hibrid technológia mai találmány. Olyannyira nem, hogy az alapötlet még a 19. század végén bukkant fel először, és a világ első hibrid autója 1900-ban látta meg a napvilágot. Az persze már más kérdés, hogy ezután eltelt közel 100 esztendő úgy, hogy a hibrid autók fejlesztéséről nem sokat lehetett hallani.
Az 1990-es évek végén azonban a japán gyártók rájöttek arra, hogy a hibrid technológiával jelentősen csökkenteni lehet a fogyasztást, ami ugyebár egy erősen vevőcsalogató tulajdonság. A 2010-es évek legvégén pedig az autóipari cégek már nem is annyira önszántukból, hanem inkább a törvényi szabályozások miatt fordulnak egyre inkább hibrid vagy akár teljesen elektromos irányba.
De pontosan mit is értünk hibrid hajtás alatt? A legegyszerűbben talán úgy lehet megfogalmazni, hogy azok az autók nevezhetők hibridnek, melyek hajtásában a belső égésű motor mellett egy vagy több elektromos árammal működő egység is kiveszi a részét. Míg a párhuzamos hibridek esetében mindkét motor kiveheti a részét a hajtásból, addig a soros hibridekben csak az elektromos motor hajtja a kerekeket, a fix fordulatszámon nagy hatékonysággal működő belső égésű motor pedig csak áramot termel. Hasonló elven működnek egyébként az opcionálisan range extender, vagyis hatótávnövelő funkcióval rendelhető villanyautók is.
Minden szempontból a legegyszerűbbek és legolcsóbbak a lágyhibridek. Ezek a 12-48 V-os rendszerű autók arról ismerszenek meg, hogy a bennük lévő kisméretű villanymotor olyan szerény teljesítményű, hogy önmagában nem képes az autó mozgatására. Ezeket a hibrideket úgy kell elképzelni, mint egy túlméretezett indítómotorú, belső égésű erőforrásos autót. A fogyasztás és egyben károsanyag-kibocsátás frontján 8-15 százalékos előnnyel kecsegtető lágyhibridek előnye, hogy finomabb és halkabb működésű az automatikus start-stop rendszer, illetve hogy a kisméretű akkumulátor miatt minimális az extra tömeg.
A regeneratív fékezés révén a kinetikus energia villamos energiává alakul, ami gyorsításkor hatékonyan besegít a hajtásba, illetve lehetőség van arra, hogy bizonyos sebességtartományban akár menet közben is kikapcsoljon a belső égésű motor, vagyis hogy "vitorlázva" guruljon az autó. Érdekesség, hogy ma már a több száz lóerős sportos személyautókba is kerülnek 10-20 lóerős villanymotoros lágyhibrid rendszerek, értelemszerűen nem a teljesítmény növelése, hanem sokkal inkább a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása érdekében.
A normál hibridekben lévő villanymotorok nagyobb méretűek és komolyabb teljesítményűek, így akár önmagukban, a benzinmotor segítsége nélkül is képesek lehetnek a jármű mozgatására. A néhány kWh kapacitású akkumulátor általában maximum 2-3 kilométeres tisztán elektromos hatótávot tesz lehetővé, és autója válogatja, hogy ennek manuális, sofőr általi bekapcsolására lehetőség van-e.
Általában érdemes inkább az automatikára hagyni a megfelelő üzemmód kiválasztását, a leginkább optimális működés így érhető el. A normál hibridek esetében a villanymotor nemcsak a fogyasztást csökkenti, hanem érezhetően javít a menetdinamikán is. Az akkumulátort külső forrásból nem lehet tölteni, azt egyrészt a regeneratív fékezés, másrészt a belső égésű motor által biztosított energia táplálhatja.
A plugin hibridekben találhatók a legnagyobb teljesítményű villanymotorok és a legkomolyabb kapacitású akkumulátorok. Ennek számos előnye van, azonban nem elhanyagolható hátrány, hogy az akkumulátor ebben az esetben már jelentős extra tömeget képvisel. Az otthoni 230 V-ról, vagy akár publikus töltőkről is tölthető plugin hibridekben általában 8-15 kWh kapacitású telep található, de a legújabb modellek esetében már a 24-30 kWh-s akkumulátor sem ritka. Hasonló kapacitású telep található egyébként a kisebb villanyautókban.
A tisztán elektromosan megtehető távolság kiviteltől függően 25–100 kilométer, és villanymotoros módban általában 100-130 km/h-ra van limitálva a sebesség. Ha ezt meghaladjuk, akkor automatikusan bekapcsol a benzines vagy gázolajos főmotor. Nem ritka, hogy a gyártók a tengelyek közötti mechanikus kapcsolat nélkül, a villanymotor hátsó tengelyre szerelésével összkerékhajtást is megvalósítanak.
Hazánkban a villanyautók mellett jelenleg azok a külső töltésű plugin hibridek kaphatnak számos kedvezménnyel járó zöld rendszámot, melyek legalább 25 kilométert képesek megtenni a belső égésű motor beindítása nélkül.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
