Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagyon hasonló a méretük, a tudásuk és a teljesítményük, a karakterük azonban talán nem is lehetne ennél eltérőbb.
A divatterepjárók mostanság minden eladási rekordot megdöntenek, a vásárlók körében egyre népszerűbbek a crossovernek is nevezett kompakt SUV modellek.
A Volvónak egészen 2017-ig végéig nem volt ilyen autója, akkor azonban szinte berobbant a piacra a 2018-ban Év Autójának megválasztott XC40. Akkoriban mi is alaposan leteszteltük a típust, mégpedig egy 16 millió forintos D4-es példány "személyében", most viszont egy olcsóbb T3-as alapmodellt kértünk tesztre.
Az Audi nem új szereplő a szegmensben, hiszen a Q3 már 2011 óta ösztönzi pénztárca nyitogatásra a vásárlókat. Nemrégiben kijött a második generáció, ami már nem a spanyolországi Martorellben, hanem a mi Győrünkben készül, és most kipróbáltuk, hogy mit tud a legszerényebb teljesítményű, 35 TFSI változata.
Méretkérdés
A minden előzmény nélküli XC40 4,42 méter hosszú, ily módon 6 centiméterrel rövidebb az Audi Q3-nál, ami egyébként közel 10 centiméterrel lett nagyobb az elődjénél. Széltében a Volvónak van 2 centiméternyi többlete, és a svéd versenyző magasságban is ráver néhány centimétert a német riválisára. Az utastér méretét általában alaposan meghatározó tengelytávolság tekintetében az XC40 2,7 méteres értéket virít, szemben a Q3 2,68 méterével.
Ezek csak számok, de milyen tágasságra számíthatunk a gyakorlatban? Nos, mindkét autóban körülbelül ugyanakkora hely van, legyen szó az első, vagy akár a hátsó ülésekről. Egyik esetben sincs okunk panaszra, a fejtér, a válltér és a lábtér is korrektnek nevezhető, már amennyiben négy utasról van szó. Természetesen mindkét autó ötszemélyes, de őszintén szólva öt fővel már szűkös a helykínálat a második sorban.
A Volvo csomagtartója alaphelyzetben 460 literes, ami az ülések ledöntésével 1336 literesre növelhető. Az Audi rálicitál erre, a négykarikás puttonya ugyanis 530-1525 literes térfogatú, illetve remek dolog, hogy a hátsó ülések 15 centiméternyit tologathatók. Hátul az ülések két oldalán mindkét autóban kisebb tárolóhelyek találhatók, a középkonzol hátsó részén pedig légbeömlőket helyeztek el.
Apróságnak tűnhet, de a városi manőverezéskor nem elhanyagolható szempont, hogy az XC40 11,4 méteres fordulókörrel bír, ami 40 centiméteres előnyt jelent a Q3-hoz képest. A sofőr mindkét típusból hasonlóan jól lát ki, a vastag C oszlop sajnos a Volvóban és az Audiban is elég sokat kitakar a látómezőből.
Hangulat
Kínai tulajdonos ide vagy oda, a relatíve olcsó XC40-ben ugyanaz a skandináv hangulat uralkodik, mint a drágább Volvókban, az XC60-ban vagy az XC90-ben. Csak minden sokkal kisebb és egy picit puritánabb. A műszerfalat függőleges légbeömlők uralják, és hasonló módon a 9 colos középső kijelző is függőleges orientációjú.
A felhasználói felület kezelése némi megszokást igényel, a grafikai elemek igényesek, azért viszont kár, hogy a kormány mögötti digitális műszeregység csak korlátozottan szabható személyre. A felhasznált anyagok, illetve az összeszerelés minőségével elégedettek lehetünk, és apró figyelmesség, hogy az ülések oldalán ott az apró kis svéd zászló.
A Q3-ban komorabb a hangulat, és ez nemcsak annak következménye, hogy a tesztautó sötét belterű. Az Audiból valahogy nem árad annyira az otthonosság, az utasteret sokkal inkább a rideg high-tech uralja. Ami persze nem feltétlenül baj, hiszen sokak számára pont ez a feeling jön be.
A középső érintőkijelző 10,1 colos képátlójú és remek grafikájú, a kormány mögötti 12,3 colos digitális műszeregységbe pedig egyáltalán nem lehet belekötni. Az Audi ebben nagyon erős, csakúgy, mint a minőségben, ami tapasztalataink szerint eggyel még magasabb szintű, mint a Volvóé.
Motor, erőátvitel
Az eddigi legolcsóbb benzines XC40-ben, a T4-ben egy 2 literes 4 hengeres motor található, ami 190 lóerőt, illetve 300 Nm-es nyomatékot ad le. Most azonban már olcsóbb és szerényebb teljesítményű változatban is hazavezethető a legkisebb svéd SUV: a T3-ban lévő 1,5 literes 3 hengeres turbós egység 163 lóerős, illetve 265 Nm nyomatékú.
A hétköznapi használat során a T3-at egyáltalán nem érezni alulmotorizáltnak, igaz adott esetben pörgetni kell a kis motort. A megszokottnál eggyel kevesebb hengert a laikusok vélhetően észre sem veszik, de a téma iránt az átlagnál kicsit jobban érdeklődők azért hallhatják, hogy ez bizony egy 3 hengeres kis motor. A 0-100-as sprint 9,3 másodperc alatt tudható le, a végsebesség 200 km/h.
A D4-ben lévő lomha nyolcfokozatú automataváltót nem igazán szerettük, de a mostani tesztautóban lévő hatfokozatú manuális egységre nem sok panaszunk lehet, már amennyiben szeretünk kézzel váltani. A 0-100-as gyorsulási értéken 3 tizedmásodpercet rontó automataváltó felára 700 ezer forint.
A Q3-as leggyengébb változata a 35 TFSI, melynek motorházteteje alatt egy ugyancsak 1,5 literes, de 4 hengeres turbós benzinmotor rejtőzik. Az erőforrás kicsit simábban jár, mint a T3-as motorja, hangját azonban nem neveznénk szépnek. Ezzel vélhetően az Audi is tisztában van, ezért igen komoly hangszigetelést alkalmazott, ennek köszönhetően pedig a Q3 utastere halkabb a Volvóénál. Érdekesség, hogy részterheléses módban a négyből kettő henger automatikusan kikapcsol.
A 150 lóerős teljesítmény, illetve a 250 Nm-es nyomaték 9,2 másodperces gyorsulást tesz lehetővé, már amennyiben megrendeljük a 700 ezer forintos hétgangos DSG-váltót. Utóbbi alapvetően szerethető, de kisebb tempónál hajlamos furcsán viselkedni, rángatni. A hatfokozatú kéziváltóval 9,6 másodpercig tart a 0-100-as sprint, a végsebesség váltótól függően 207-211 km/h.
130-as autópálya tempónál legmagasabb fokozatban mindkét motor percenkénti fordulatszáma mintegy 2500, és a fogyasztásban sincs nagy eltérés. Az 54 literes tankkal szerelt XC40-nel 7,9 literes, az 58 literes tartályú Q3-mal pedig 8,1 literes átlagfogyasztást mértünk. Mindkét autó 1,6 tonna körüli tömegű, elsőkerék-hajtású, és nem is rendelhető mással. Összkerékhajtás az XC40 T4-től, illetve a Q3 35 TDI-től felfelé rendelhető.
Extrák
A futómű mindkét esetben alapvetően kényelemre van hangolva, de a hazai utakra egy picit még így is túl kemény. Az adaptív futóművet mindenképpen érdemes megrendelni, amiért a Volvo 272 ezer forintot, az Audi pedig 457 ezer forintot kér el. A tolatókamera a svédeknél 146 ezer, a németeknél 159 ezer forint, az elektromosan állítható vezetőülésért pedig rendre 175 ezer, illetve 149 ezer forintot kérnek el a gyártók.
Megjegyzendő, hogy míg az XC40 tesztautó az alaphoz közeli Momentum felszereltségű, addig a Q3-asunk egy látványosan felextrázott S line modell. Utóbbi sportos külsejű változat felára 600 ezer forint, a Volvónál a hasonlóan dinamikus designú R-Design kivitelért 1,1 millió forintot kérnek el a teljesen fapados alapmodellhez képest.
Árak, alternatívák
Az XC40 T3 hazai alapára 9,2 millió forint, a tesztelt T3 Momentum kivitel 9,9 millió forinttól indul, a tesztautó extrákkal 12,3 millió forintot kóstál. A Q3 35 TFSI minimum 9,6 millió forintba kerül, a kipróbált S line változat 10,3 millió forinttól startol, az extrákkal alaposan telepakolt tesztautó árcéduláján pedig 16,6 millió forintos összeg olvasható.
Ha eggyel magasabb szinten nézünk körbe, akkor a kizárólag automataváltós, 190 lóerős T4 jön szembe, ami minimum 11,1 millió forintba kerül, és 700 ezer forint ellenében összkerékhajtással is kérhető. A Q3-ból az ugyancsak 190 lóerős 40 TFSI quattro összkerékhajtással 11,5 millió forintos alapárral rendelkezik.
A Volvo 150-190 lóerős, az Audi 150 lóerős dízelmotorral kínálja kompakt divatterepjáróját, hibridje viszont egyelőre csak az előbbi gyártónak van. Az XC40 T5 Twin Engine 262 lóerős, 54 kilométeres e-hatótávú és zöld rendszámos, minimum 14,6 millió forint ellenében.
A 3 hengeres 1,5 literes motorral szerelt új BMW X1 18i sDrive alapára 9,1 millió forint, a hasonló motorú Mini Countryman Cooper pedig 7,8 millió forinttól indul. A kifutóban lévő Mercedes GLA 200 a maga 4 hengeres 1,6 literes motorjával alaphangon 9,7 millió forintot kóstál.
Konklúzió
Mind az XC40, mind a Q3 bebizonyította, hogy egy modern divatterepjáró még akkor is remek helykínálattal és akár családi használatra is alkalmas méretű csomagtartóval rendelkezik, ha csak a kompakt kategóriában áll rajtvonalhoz. A kettő közül többek közt az egyéni preferenciák miatt is körülbelül olyan nehéz választani, mint a svéd húsgolyó és a német kolbász között, egyértelmű győztest semmiképp sem hirdetnénk.
A Volvo hamisítatlan skandináv hangulatával, jó manőverező képességével és némileg alacsonyabb árával szerzett jó pontokat, az Audi pedig kicsit jobb minőségével, fejlettebb fedélzeti elektronikájával és nagyobb csomagterével hódít. Fogyasztás terén minimális az egyébként fejlett hibridet is kínáló Volvo előnye, melynek jelen motorja ugyan nem tudja letagadni 3 hengeres mivoltát, de az Audi erőforrásának sem sokkal szebb, hanem inkább csak tompítottabb a hangja.
A prémium kategóriás riválisok hasonló kompakt alapmodelljei közül a BMW 3, a Mercedes 4 hengert vonultat fel – szabad a választás.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
