Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az elmúlt évtizedekben kultautóvá avanzsált Mini legújabb változata a nevétől és hagyományaitól eltérően már egyáltalán nem kicsi autó. De az eredeti brit fűszerezésen szerencsére nem változtatott a német gyártó.
Milyen az orosz törpe? – hangzik el a kérdés a régi viccben, melyre az a válasz érkezik, hogy "a világon a legnagyobb". A Mini ezúttal arra a kérdésre ad hasonló választ, hogy mekkora a brit törpe. És további csavar a történetben, hogy a gigantikus angol törpe ráadásul német. A brit felmenőkkel rendelkező Mini márka ugyanis már jó ideje a BMW tulajdonában van, a Union Jack motívumokkal gazdagon díszített borítások alatt német technológia rejtőzik. A harmadik generációs Mini három évvel ezelőtt mutatkozott be, és most megérkezett belőle az ötödik változat, az új Countryman, és így vált teljessé a prémiumkategóriás divatmárka kínálata.
Nagyobb, hosszabb, szélesebb
A 2017-es évjáratú Countryman a valaha készült legnagyobb Mini – olyannyira, hogy míg a 3- és 5-ajtós, valamint Cabrio társak hivatalosan kis autónak számítanak, addig a nemrégiben kijött Clubman (vagyis a kombi) és az új Countryman már a kompakt autók szegmenségben áll rajtvonalhoz. Míg az alap Mini 3,82 méter hosszú, addig terepre szabott testvérmodellje egyetlen centiméter híján 4,3 méteres.
A közvetlen elődjénél 20 centiméterrel hosszabb Countryman szélesebb és magasabb is lett, de ami ennél sokkalta fontosabb, hogy a tengelytávolsága 7,5 centiméterrel növekedett. Ennek eredményeképp az utastér minden szegletében kényelmesen el lehet férni, a vállak csak 5 személyes használat során érnek össze hátul. Kipróbáltuk, hogy egy 2 méteres, jól megtermett ember mögött éppen kényelmesen elfér egy 1,85 méter magas utas. Egy Miniben. 2017-ben.
Családi vonások
A korrekt oldaltartást biztosító, de szerencsére nem túl sportos vezetőülés alapáron kézi erővel, opcionálisan elektromosan állítható, és az átlagos termetűek még a legalacsonyabb állásból is fixen végig tekinthetnek a motorháztetőn. Belül olyan érzésünk támad, mintha egy kisebbfajta mobil erődöt terelgetnénk az utakon, az autó nagyon egyben van, sehol sem találkozunk nyikorgó alkatrészekkel. A szélvédő igen meredeken áll, és vélhetően leginkább ennek következménye, hogy autópálya tempó mellett a szélzaj átlag feletti. A tükrök áramvonalasnak tűnnek, nem hisszük, hogy ezek kavarnák meg ennyire hangosan a levegőt. Az alapáron 40/20/40 arányban dönthető hátsó üléssor 13 centiméteres sínen csúsztatható, vagyis variálhatóságból jár a jeles. A csomagtartó kereken 100 literrel lett öblösebb, és az ily módon kapott 450 literes térfogat akár családi használatra is alkalmassá teheti ezt a Minit. Újdonság a raktérből kihajtható puha piknik ülőke.
A brit felmenőkre több helyen is utal a gyártó, az ország zászlómotívuma többek közt a kormányon és az üléseken is visszaköszön. Apróságok ezek, de ugyanúgy hozzátartoznak a Mini életérzéshez, mint például a semmilyen más autóéval össze nem téveszthető műszerfal. A kormány mögötti műszerek együtt mozognak az állítható volánnal. A középső körmotívumban helyett kapott 8,8 colos kijelző immár érintésérzékeny. A kör peremén egy színes díszfény fut körbe, ami adott szituációtól függően a fordulatszámot, a vezetési stílust és akár a tolatóradar információit is egyedi módon képes vizualizálni. Ez az elsődleges vásárlóközönség által vélhetően sokra értékelt funkcióegyüttes szerintünk enyhén bazári, de szerencsére bármikor könnyen kikapcsolható.
A vetített kép nem a legjobb
A kétzónás klímát forgókapcsolókkal lehet állítani, ez alatt viszont már ott figyelnek az elmaradhatatlan billenőkapcsolók. Utóbbiak közül stílusosan a középső piros példánnyal lehet életre kelteni a motort. A középkonzolban két italtartó található, a váltószoknya melletti körperem elforgatásával pedig a normál, gazdaságos és sportos üzemmódok között lehet váltani. Eggyel hátrébb kapott helyett a BMW-féle iDrive-ra hajazó kezelőszerv, melynek felülete érintésérzékeny. Utóbbira elég hanyagul odavetni a navigációs célállomásunk karaktereit: tapasztalatunk szerint a rendszer gyorsan és pontosan felismeri a kézírásunkat. A bőrborítású és kellemes fogású kormányon lévő gombok a telefonos kihangosító és a tempomat kezelésében segítenek.
A HUD nem a szélvédőre, hanem egy kis üveglapkára vetít, ami véleményünk szerint nem a legjobb megoldás, mert a megjelenített információk elég mélyen ülnek. Ugyancsak negatívum, hogy HUD beállításait csak a menürendszer mélyén tudjuk elvégezni.
Apró extrák
A dupla panorámatető tovább növeli a térérzetet, és apró figyelmesség, hogy a tetőn hátul elhelyezett kompakt antennába egy LED-fényt rejtett a gyártó. Utóbbi villogását még egy zsúfolt parkolókban is könnyen észre lehet venni, így könnyebb megtanulni a kocsinkat.
Szintén Mini-geg a Countryman Timer nevet kapott funkció, amely folyamatosan figyeli, hogy mikor terepezünk a kocsival, megjeleníti a virtuális pulzusunkat és pontokkal jutalmazza a kitartó sárdagasztást. Értelme szinte semmi, de egy terepezésre is használható Minitől szinte már elvárjuk az ilyen bohóságokat.
Szerethető motor
A Villány környékén megejtett menetpróbán csak az erősebb 2 literes dízelmotort tudtuk kipróbálni, de abban szerencsére nem kellett csalatkoznunk. 2000-es fordulatszámig hallatszik, hogy öngyulladós erőforrást pörgetünk, e felett azonban bárki nehezen mondaná meg a motor típusát. Dízeles kerregés helyett sportos orgánummal örvendeztet meg a Countryman, és ha Sport módra kapcsolunk, akkor további mélyebb tónusú hangok támadják le a hallószerveinket. Arra nem kaptunk választ, hogy ezt aktív vagy valamilyen passzív hangtechnikával oldotta-e meg a gyártó, de tulajdonképpen mindegy is, mert a végeredmény a lényeg. Az pedig bőven szerethető.
A 190 lóerős teljesítmény és a kereken 400 Nm-es nyomaték a hétköznapi használat során több mint elegendő, és itt jegyzendő meg, hogy az új Countrymanből még a sima D modell is erősebb, mint az elődben lévő erősebb SD változat.
Jó minőségű aszfalton a haladós kanyarokban nagy élvezettel terelgethető a Countryman, nem érezni azt, hogy mégiscsak egy emelt járműben ülünk. Ennek persze az az ára, hogy a nem túl jó minőségű hazai utakon enyhén keménynek érezzük a futóművet.
6-7 liter benne van a pakliban
130-as tempónál percenként 2000-et forog a főtengely, és teszi mindezt a váltó nyolcadik fokozata mellett. Az automata váltó ha nem is rekord gyorsan, de azért elfogadhatóan tempósan teszi a dolgát. Manuálisan a váltókarral és a kormány mögötti opcionális váltófülekkel lehet váltani. (Itt jegyzendő meg, hogy hatsebességes automata és hatsebességes manuális váltó is szerepel a Countryman kínálatában.)
Újdonság, hogy immár az összes motor mellé társítható a mintegy 600 ezer forintos felárú All4 összkerékhajtás. A négykerékhajtás hatékonyságán sokat javítottak, ami fontos szerepet játszik abban, hogy az átlagnál jóval erőltetettebb tempójú 500 kilométeres utunk végén 7,1 literes átlagfogyasztást mértünk. Arra gyanakszunk, hogy hétköznapi használat mellett a 6 literes, vagy esetleg az alatti fogyasztás is simán benne van a pakliban.
Konklúzió
+: felnőttesebb térkínálat, nagy csomagtartó, szerethető dízelmotor és automata váltó, érintőkijelzős kezelhetőség, általánosan kiváló minőség, bohókás extrák. –: parkolni már nem olyan könnyű vele, átlag feletti menetzaj, a HUD nem a legjobb, enyhén feszes futómű. |
Bár első blikkre talán nehéz megkülönböztetni a harmadik generációs Miniből készített második generációs Countrymant az elődjétől, két teljesen eltérő autóról beszélünk. Az új Countryman sokkal nagyobb és így a családok számára jelentősen szerethetőbb lett, aminek persze az az ára, hogy a szűkebb parkolóhelyek már nem igazán kompatibilisek vele. A szokásos Mini-gegeket szerencsére ezúttal is megkapjuk, és az akár Maxinak is csúfolható legújabb Minit a gyártó technikai fronton sikeresen felhozta a 2017-es szintre. A 136 lóerős fapados benzines modell 7,7 millió forintos alapáron kapható, a legerősebb JCW változat pedig 11,7 millió forinttól vihető haza.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
