Már nem az a kérdés, hogy nyugdíjazzák-e a gyártók a belső égésű motorokat, hanem az, hogy milyen technológia lép majd a hagyományos meghajtás helyébe. A cégek ezen a téren épp úgy kísérleteznek most, mint ahogy azt bő 100 évvel ezelőtt az első autók feltalálói is tették, egy dolog viszont biztosan kijelenthető: a végeredmény azoknál jóval környezetbarátabb lesz.
A legtöbb autógyártó már rendelkezik saját hibrid modellel, a termelés beindulása pedig szép lassan lenyomta az árakat. Egy hibrid autó ugyan még mindig drágább, mint ugyanannak a modellnek a dízelmotoros, automata váltós változata, ám korántsem annyira, mint néhány évvel ezelőtt, miközben az alacsonyabb fogyasztás és a kisebb károsanyag-kibocsátás sokkal fontosabb szemponttá vált.
De mire jó egy hibrid?
"Többféle hibridautó létezik: van az úgynevezett mikrohibrid, teljes hibrid és plug-in hibrid. Ezek között a legfőbb különbség, hogy az autóba mekkora belső égésű motor kerül, és ez milyen mértékben járul hozzá a hajtásához” – mondta a hvg.hu-nak Dr. Emőd István, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gépjárművek és Járműgyártási Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense. Az ilyen járművekben a belső égésű motor mindig kisebb, mint a hagyományos, csak benzines vagy dízeles változataik.
Ahogy a szakember rámutat, a leggyakrabban használt hibridek csupán néhány kilométert tudnak megtenni tisztán akkumulátorról. Ezek még nem zéró emissziós autók, viszont már kisebb a károsanyag-kibocsátásuk. Az elektromos hajtáslánc a kialakításnak köszönhetően viszont ott tudja segíteni a belső égésű motort, ahol az rossz hatásfokkal dolgozik. Ilyen, ha alapjáraton megy a motor, gyorsításkor, hogy ne fogyasszon többet, lassításkor, hogy a fékezési energia ne vesszen kárba. Állandó sebességnél azonban az elektromotorok nem jutnak szerephez.
A téma szakértői éppen ezért úgy látják, hogy bár jelenleg egyre népszerűbbek a hibridek, ez csupán egy átmeneti állapot, és csak addig tart a tendencia, amíg a zéró emissziós járművek gyártása be nem indul igazán. Ezt persze nemcsak a klímaváltozás ösztönzi, hanem azok a szabályozások is, amiket az országok a jövőben be fognak vezetni.
Tavaly év végén például 4 európai ország csatlakozott azokhoz az amerikai államokhoz, amelyek 2050-re betiltják a belső égésű motorral szerelt autók árusítását. A határidőként szabott évig várhatóan újabb országok vállalhatják fel a korlátozást, ami még inkább arra ösztönzi a gyártókat, hogy a zöldautók felé forduljanak. Szerencsére ennek egyik hírnöke épp felfutóban van.
Hibridek közt a plug-in a király
Bár az utóbbi egy-két évben egyre több cég mutatta be a tisztán elektromos meghajtással működő autóját, a széles körű elterjedés egyelőre még várat magára. Ha a Tesla eladási számaiból indulunk ki, a változást már a küszöbön érezhetjük, az amerikai cég járműveinek ára – a többi gyártóéhoz hasonlóan – a magyar pénztárca számára most még magas, ezért olyan megoldás felé kell fordulni, ami a nagyobb tömegek számára is elérhető. És itt jön képbe a plug-in hibrid.
A széles körű elterjedésre jelen pillanatban a konnektoros hibrideknek van a legnagyobb esélyük. A többi hibrid járműhöz képest jóval nagyobb távolságot tudnak egy feltöltéssel megtenni, akár 80-100 kilométert is lehet tisztán elektromos forrásból autózni, ami komoly tényező, ha az ember ingázásra használja az autóját. További előnye, hogy mivel plug-in járműről van szó, a hálózatról való töltése jóval kevesebbe kerül, mintha tankolni kellene az autót. Igaz, ez a folyamat hosszabb ideig is tart.
Bár a gyorstöltőknek köszönhetően nagyjából 1 órán belül is el lehet érni az akkumulátorok 80 százalékos töltöttségi szintjét, ez még mindig nem elég rövid idő ahhoz, hogy a sofőr türelmesen kivárja ezt. Márpedig, amíg a tankolás tovább tart annál, mint jelenleg teleengedni a kocsi tartályát benzinnel/gázolajjal, addig a legtöbb sofőr biztosan nem fog ilyen autót vásárolni.
"A plug-in hibridek száma jelenleg még alacsony, de a piac felpörgőben van, a számítások szerint pedig 2030-ra érhet a csúcsára. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 15 év múlva tudják majd eladni belőle a legtöbb darabot, 2040-től azonban ismét csökkenhet a számuk, addigra ugyanis már a zéró emissziós járművek is széles kör számára lesznek elérhetőek” – hangsúlyozza Emőd István. Ilyenek lehetnek sok más megoldás mellett a hidrogénnel működő autók is.
Kipufogógáz helyett víz
Az üzemanyagcella olyannyira nem új keletű találmány, hogy az elsőt 1838-ban készítették el, ám a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, olcsó kőolaj miatt nem érte volna meg ezeket használni. Az újkori virágzását a NASA-nak köszönheti, ami a műholdak és az űrkapszulák meghajtásához alkalmazta a technológiát. Az évtizedeken át tartó fejlesztéseknek köszönhetően mára sikerült eljutni odáig, hogy egyre több gyártó gondolkodik azon, hogy ilyen meghajtással felszerelt autót dobjon piacra.
"Lényegében ezek is elektromos autók, csak itt nem a konnektorból, hanem a tüzelőanyag-cella által átalakított hidrogénből jut áramhoz a kocsi. Ennek egyértelmű előnye a zéró emisszió, a környezetre káros gázok helyett ugyanis vizet 'pöfög' ki az autó" – mondja a BME nyugalmazott egyetemi docense.
Jó-jó, de még várni kell rá
A szakember szerint bár az elmúlt években a cégek palettáján is megjelentek a hidrogénnel működő autók, ám ezeket érhető módon csak ott árulják, ahol lehet hidrogént tankolni. Jelenleg Magyarországhoz legközelebb Ausztriában és Németországban van erre lehetőség, ám nemcsak a töltőállomások hiánya miatt kell még várnunk az ilyen autók elterjedésére.
"Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a tüzelőanyag-cellában lévő katalizátoroknak sokkal több nemesfémre van szükségük a munkához, mint a hagyományos katalizátoroknak. A nemesfém viszont drága, ez pedig az autó árán is meglátszik. Ennek ellenére egyértelműen ez lehet a jövő egyik autója” – véli Emőd István.
A piaci várakozások szerint a zéró emissziós autók – így a hidrogénnel hajtott járművek – tömeges gyártása csak a 2020-as években indul majd növekedésnek, hosszú távon azonban a tisztán elektromos hajtású kocsikkal együtt fut majd be igazán, lekörözve a plug-in hibrid kocsikat is.