Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Alig másfél év alatt fejlesztette ki egy magyar cég lényegében a semmiből a könnyű páncélvédettségű RDO-3221 Komondort.
A Komondor a páncélozott terepjáró harcjárművek legújabb generációjának, az MRAP-eknek a magyar verziója lehet, bár vegyvédelmi felderítő járműként kezdték meg kifejlesztését. Az MRAP lényege az aknák, pokolgépek és rajtaütésszerű támadások elleni fokozott védelem. Ezek a terepjárók az afganisztáni és iraki háborúk tömeges robbantásai miatt terjedtek el a hadseregekben.
Magyarországnak afganisztáni szerepvállalása ellenére sem voltak ilyen járművei, miközben a Néphadsereg-érából örökölt könnyű páncélozott járműveket a rendszerváltás után nagyrészt leselejtezték. A Szekeres-éra idején három MRAP-et vásárolt a honvédelmi tárca, az amerikaiak pedig további darabokat adtak kölcsön az Afganisztánban szolgáló magyar erőknek. A közép-európai régió országai közül a lengyelek már több saját MRAP-verziót is kifejlesztettek, hasonlóval rendelkezik Németország is, illetve az olasz Ivecónak is van páncélozott terepjárója.
A Gamma Műszaki Zrt., amely a Komondor fejlesztését jegyzi, korábban vegyi felderítő műszerek gyártása révén szerzett magának nevet. Gyakorlatilag a gombhoz varrta a kabátot, ugyanis műszereikre megvolt az igény, azonban hazai bázisjármű hiányában nem tudtak elindulni nemzetközi tendereken. A piaci rés lényegében abból adódott, hogy valamelyest hasonlóan az autógyártáshoz, van néhány nagy szereplő, amelyek ontják a járműveket, azonban nagyon drágán vállalják egyedi igények kiszolgálását. (Az autóipartól eltérően azért nem jellemző a robotizálás a harci járművek továbbra is emberi munkaerő-igényes szerkezetek.)
A nagyobb piacokat persze a nagy gyárak igyekeznek maradéktalanul kiszolgálni, ám a kisebb országoknak - mint hazánk is - úgy tűnik, érdemes saját fejlesztésben gondolkodni. Egy gyorsan és rugalmasan, és nem drágábban működő gyártó pedig piacokat szerezhet. Kellett tehát egy hivatalosan könnyű-páncélvédettségű bázis jármű. A magyarok a teljesen független utat választották, szemben azzal, hogy elkötelezik magukat egy nagy külföldi vázgyártónak, hiszen ezzel lényegében kiszolgáltatnák magukat egy másik ország lobbiérdekeinek.
A Komondor megalkotásáról végül 2010-ben döntöttek és 2011-ben már első próbaútján gurult a gép. Egy ilyen ötlet nyomán a legnagyobb nehézség, persze a pénz mellett, egy kisvállalkozás számára, a fejlesztés végigmenedzselése, ugyanis 40 éve nincs hasonló komplexitású harcijármű-fejlesztés itthon. A projektben végül 70 magyar beszállító vett részt, és mint láthattuk, a kész mű igen meggyőzőre sikerült. A sötétzöld monstrumot egy reklámfilm forgatásán nézhettük meg.
A Komondornak technikai hátterét illetően nem kell szégyenkeznie. Alapfelszereltséggel a gép önsúlya 13,4 tonna a négykerék-meghajtású kocsit egy 280 lóerős turbófeltöltésű motor viszi meggyőző tempóval, ha kell. Mint láthattuk egy Volvo XC90-essel nem nagyon lehet elmenekülni előle. Normál úton a maximális sebessége 90 km/h, míg nehéz terepen 40 km/h. Földúton viszont simán tiport 60 km/h felett. Fontos paraméter még a túlélőképességét illetően, hogy a négyfős személyzet szűrt légterű kabinban ül és a kocsi keréktöltő rendszert kapott, éjjellátó rendszerrel is kérhető opcionálisan. Forgalomban a "P"-s rendszámmal mozgott, külön útvonalengedély nélkül.
A további feladat a vevők felkutatása maradt, annak elérése, hogy a külföldi hadiipari beszerzők legalább egy pillantást vessenek a magyar Komondorra. A potenciális jövőbeni vásárló Honvédség mellett a Komondor a rend- és katasztrófavédelmi szervek érdeklődésére is igényt tarthat. Magyarország a katonai járművek gyártásában jelenleg a Rábával szerepel a világpiacon. A győri cég többek közt az amerikai hadiipar számára gyárt futóműveket. Emellett a Honvédelmi Minisztériummal kötött hosszú távú szerződés alapján szállítójárműveket gyárt, illetve szállít be a Honvédségnek. Komplett harcjárműveket a Varsói Szerződés időszakában gyártottak utoljára Magyarországon. A Rába és az azóta megszűnt Csepel Autógyár által gyártott páncélozott szállító járműveket a magyar katonai és rendvédelmi szervek mellett Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Irak használta.
