2009. augusztus. 14. 13:55 MTI Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 14. 13:34 Autó

Idén elkészülhet az észak-erdélyi autópálya első szakasza

Elhárult valamennyi akadály, így december elejéig megépül az észak-erdélyi autópálya első, 42 kilométer hosszú szakasza - jelentette be pénteken Emil Boc román miniszterelnök.

A Kolozs megyei Gyalut és Aranyosgyérest összekötő szakaszon zajló munkálatokat a helyszínen ellenőrző kormányfő elmondta, hogy jelenleg minden feltétel adott ahhoz, hogy megépüljön az autópályának ez a része. Korábban felmerült annak a lehetősége, hogy ezt a határidőt sem sikerül tartani. A projekt finanszírozási nehézségei miatt ugyanis késlekedtek a hatóságok az autópálya nyomvonalán lévő közművesítés áthelyezésével.

Boc azonban közölte, hogy ez a probléma is megoldódott, így az autópályát építő amerikai Bechtel hozzáférhet valamennyi szükséges telekhez. A 42 kilométeres út megépítése lehetővé teszi, hogy Kolozsvár megszabaduljon a teherforgalomtól, hiszen a kamionok az autópálya-szakaszon keresztül kikerülhetik majd a közép-erdélyi várost.

A Brassót Borssal összekötő 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya azonban már így is jelentős késésben van az eredeti ütemtervhez képest. A 2,2 milliárd euróra becsült - de a legfrissebb becslések szerint ennek legalább a kétszeresébe  kerülő - autópálya építése 2004-ben kezdődött el. Az eredeti tervek szerint 2013-ig kellene elkészüljön, de addig várhatóan körülbelül csak a fele épül majd meg.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.