A postás, a rendőr, a villanyszerelő – meg a flottapolitika
Cikkünk első részében a flottaüzemeltetés általános kérdéseivel és a legjelentősebb szereplőivel ismerkedhettek meg. Ezúttal néhány vállalat, illetve járműforgalmazó flottapolitikáját mutatjuk be.
A vállalatok többségének átlátható a flottapolitikája |
A magánhasználatú vállalati személygépkocsi az egyik legelterjedtebb juttatási forma. A nemzetközi társaságok itthoni érdekeltségei, a magyar nagyvállalatok és a kisebb társaságok egyaránt alkalmazzák.
Korábban csak a multik rendelkeztek egységes car policy-val, de újabban a kisebb vállatok és az állami szféra cégei is átlátható, követhető flottapolitikát alkalmaznak. Érdekes, hogy míg például 4-5 éve nehezen kaptunk volna információkat a MÁV közúti járműparkjáról, addig most készségesen válaszoltak megkeresésünkre, ugyanakkor a néhány éve a kérdésben szívesen nyilatkozó IBM Magyarországnál ezúttal elutasító választ kaptunk.
A multik általában az anyavállalattal azonos nemzetiségű partnert választanak, tehát a francia cégek például Peugeot-t, Renault-ot vagy Citroent, az olaszok Fiatot vesznek, a németek pedig a Volkswagen-csoport márkáiba, Fordba vagy Opelbe ültetik menedzsereiket.
Kohus Ádám, a Renault Hungária flottaértékesítései vezetője szerint ez többnyire azért van így, mert vannak cégek, amelyek Magyarországon csak néhány autóval rendelkeznek, ellenben más országokban több száz gépkocsit üzemeltetnek, és így adott esetben megkapják itthon is azokat a kondíciókat, amelyekre külföldön keretszerződést kötöttek. A nagy cégekkel és multinacionális vállalatokkal például nem a kereskedők, hanem közvetlenül a Renault Hungária tárgyal és határozza meg a feltételeket. A Porsche Hungáriánál négy autót tekintenek flottának; 30 darabos beszerzés felett, nagyobb tendereknél, közbeszerzéseknél az importőr közvetlenül tárgyal. Az úgynevezett Európa-szerződéssel rendelkező multik mennyiségi bónuszt kapnak az autógyáraktól – mondta el dr. Vérten Sándor, a Porsche Hungária kommunikációs igazgatója.
A Mercedes a csúcsvezetőt kényezteti |
Niki Lauda és egyeurós bérautója |
A luxusautók esetében nem jellemző flottavásárlás. Minden megrendelést egyedi elbírálás dönt el, ez alól kivétel a diplomata- és a taxiautó értékesítés, ahol egységesen, gyakran nemzetközi megállapodások alapján adják meg a maximális vagy az ahhoz közeli kedvezményt.
A pick-upok mellett népszerű cégautó a terepjáró is |
Idén újabb 300 Skodával bővül a rendőrflotta |
Az ügyvezető autója |
Vállalati szinten három kategóriába sorolják a gépkocsikat. Az elsőbe a felsővezetők tartoznak, akik magától értetődően kapják az autót. A másodikba azok, akik ugyan nincsenek vezető beosztásban, de a cég számára megéri, hogy az ösztönző juttatások között – mobiltelefon, notebook, vállalati üdültetés és hasonlók – autót bocsássanak rendelkezésükre. Ebben a körben gyakran nem látszik az autón a vállalati hovatartozás, bár a cégautók reklámhordozóként is funkcionálnak, másfelől azonban ez rontja a juttatás értékét. Merőben más a helyzet azoknál az autóknál, amelyeket az értékesítési és a szervizhálózatban vetnek be, ezeknél egyetlen cég sem mulasztja el felrakni a logóját. Abban viszont eltérő a gyakorlat, hogy munka után hazaviheti-e az alkalmazott az ilyen cégautót.
A vállalatok persze nem csinálnak rossz üzletet az autókkal, hiszen lényegesen olcsóbban jutnak hozzá, mintha az alkalmazottak egyenként vásárolnák meg azokat. Fenntartani is kedvezőbb feltételek mellett lehet, mint a privát gépjárműveket. Minden kereskedő álma ugyanis, hogy egyszerre sok autót adjon el, s ezért komoly áldozatokat is hajlandó hozni. Még az üzleti haszon egy részéről is lemond (minél többet vesz a vevő, autónként annál többről). A listaárnál 10–20 százalékkal olcsóbban juthat a kocsikhoz a flottát vásárló, és rövidül a szolgáltatásokért felszámított számla is.
A tavaly óta az MKB Euroleasing Autópark Zrt.-hez kiszervezett 2200 autóval rendelkező Magyar Telekom Rt.-nél három típusú felhasználót különböztetnek meg. A tevékenység fajtája és a vállalatnál betöltött pozíció alapján dől el, hogy ki kap cégautót. A három típus: üzemi gépjármű – a munkavállalók munkaköri feladatainak ellátásához szükséges, munkaeszközként használatos gépjárművek; értékesítési célú gépjárművek – amelyek meghatározott munkakörökben, az értékesítési és ügyfélmenedzseri feladatok ellátásához, meghatározott havi kilométer kerettel és teljesítményhez kötött magánhasználattal rendelkező kocsik. A meghatározott kilométer-kereten felüli, és a külföldi használat költsége a munkavállalót terheli. A harmadik típusba a személyi használatú gépjárművek tartoznak, ezek vezetői munkaköri besoroláshoz kötött, közép,- felső, - és top-vezetők korlátlan használatára meghatározott gépjárművek, korlátozott költségkerettel (mosatás, parkolás, autópálya-díj) és a cégautóadó meghatározott részének térítési kötelezettségével. A távközlési vállalat sajtóosztályától azt is megtudtuk, hogy a gépkocsik közel 70 százaléka haszonjármű.
Még mindig népszerű az IFA |
Az 1058 gépjárműből 1007-at tartós bérleti konstrukcióban, flottakezelő üzemeltet, még pedig teljes körűen. Ez azt jelenti, hogy a jármű bérleti díja tartalmazza az üzemanyag költségen kívül a jármű üzemeltetéséhez szükséges összes felmerülő költséget, így a szerviz és az időszaki karbantartás költségeit is. A cég éves költségvetésében 0,6 százalékot képvisel a tartós bérletű konstrukcióban, flottaüzemeltetéssel bérelt járművek költségterhe.
A gépjárművek jogosultságának és igénylésének rendjét belső vállalati utasítás szabályozza. Minden gépjárműigénylést egyedileg, főigazgatói szinten bírálnak el. Felhasználói szintek: csúcsvezető, felső vezető, középvezető, alkalmazott. Magánhasználat csak a csúcsvezetők és felső vezetők számára engedélyezett. A személy- és a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg alatti gépkocsikat négy évente cseréli a társaság, a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépkocsikat pedig 10-12 évente.
Bár kétféle lízing típust alkalmaznak ma a flottapiacon, az üzemeltetők általában az operatív lízinget javasolják, amikor az autó a konstrukció végén sem kerül a bérlő tulajdonába, viszont az üzemeltetés minden költségét leírhatja. A pénzügyi lízinget kizárólag pénzintézetek nyújthatnak, az autó a futamidő végén a bérlő tulajdonában marad, ezt gyakran használják olyan cégek, akik néhány év használat után béren kívüli juttatásként kedvezményes áron értékesítik a dolgozónak az autót. Erre volt példa korábban a Postabanknál és a Richternél is. Az utóbbinál például a használt autók vételi jogát kisorsolták a dolgozók között.
A flottaüzemeltetőtől érdemes mindkét ajánlatot bekérni, hisz elképzelhető, főleg kis flottánál, hogy a pénzügyi lízing olcsóbb, mint az operatív.
Átlagosan 20-30, de alkalmasint akár 40-50 százalékkal alacsonyabb díjat kell csak fizetnie annak a cégnek, amely gépjármű-állományát nem egyesével, hanem flottaként biztosítja. Nem véletlen tehát, hogy a hazai gépjármű-biztosítási díjbevételek – legyen az casco, vagy kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás – meglehetősen nagy hányada ilyen szerződések eredményeként folyik be.
Flottának öt járműtől nevezhető egy állomány, de a cascónál általában 20, egyedi esetben 10-15 autónál lehet csak kedvezményes biztosítást kötni. Az Allianz Hungáriánál megkülönböztetnek kis flottát 5-től 100 autóig és nagy flottát 100 autó fölött, különböző kedvezményi szintekkel, de a szolgáltatások, illetve a biztosítás feltételei azonosak, minden biztosított flottaügyfél esetében. Természetesen az ügyfelek felárért kiegészítő utasbiztosítást, szélvédőbiztosítást stb. rendelhetnek, amelyekre további kedvezményt kaphatnak.
Nagy autóparknak megéri a flottabiztosítás |