Az új év a háztartási napelemek által termelt villamosenergia elszámolásánál is újdonságot hozott. A 2024. január 1-je után telepített napelemek esetében a szaldós elszámolást felváltja a bruttó elszámolás. Hogy érzékeltessük a változást, mindenekelőtt érdemes tisztázni, mi a különbség a régi és az új elszámolás között.

Szaldós vs bruttós

Kezdjük azzal, hogy mi is a szaldó elszámolás lényege. Az elnevezéséből már lehet következtetni arra, hogy egy egyenlegről van szó. Ami az esetünkben abból adódik, mennyi áramot fogyasztunk ahhoz képest, mint amennyit termel a napelem. Értelemszerűen akkor negatív a szaldó, ha a megtermeltnél többet és akkor pozitív, ha kevesebbet fogyasztunk. Mint ahogy azt sem kell ecsetelni, hogy mikor lehet pozitív és mikor negatív a szaldó: nyáron többet termelünk, mint amennyit fogyasztunk, télen viszont fordított a helyzet. Összességében viszont nullára is kijöhet a szaldó, mondjuk, ha a légkondi nyáron annyi energiát használ, mint a fűtés télen.

A szaldós elszámolás során az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbségét lehet(ett) rendezni az egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedő felé, és a rendszerhasználati díjakat is csak akkor kell(ett) fizetnie a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználónak, ha az adott időszakban többet fogyasztott, mint amennyit termelt, a termelést meghaladóan elfogyasztott mennyiség után.

Ez a szaldós elszámolási rendszer működött éveken át. A változást az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020. októberi közlése vetítette előre. Eszerint az Európai Unió elvárásaival összhangban csak a 2023. december 31-éig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező napelemes rendszerek esetében lehetett alkalmazni a szaldós elszámolást, 2024. január 1-jétől már nem lehet szaldós elszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni.

Az új, bruttós rendszerben a fogyasztás céljából vásárolt, valamint a megtermelt, de azonnal el nem fogyasztott villamos energia egységárát külön-külön határozzák meg, így azok nem vonhatóak össze. A korábbi elszámolástól eltérően a szolgáltató mostantól az elfogyasztott energia teljes mennyiségét kiszámlázza a szerződésben meghatározott vételezési áron. A lakossági felhasználóktól a hálózatba visszatáplált energiát pedig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat 4. sorában meghatározott árszabás szerint veszi vissza. Változik továbbá a rendszerhasználati díj fizetése is: bruttó elszámolásban az elfogyasztott teljes energia mennyiség után is meg kell azt fizetni.

Kik maradnak szaldósok?

Szaldós elszámolásban maradhatnak azok, akik 10 éven belül helyezték üzembe vagy bővítették napelemüket. A tíz éves üzemidő lejártával azonban az ő elszámolásuk is változik. A régi elszámolási rendszerben maradnak továbbá azok is, akik 2023. szeptember 7-ig napjáig jelezték igényüket napelem telepítésére vagy bővítésére. Ennek azonban az a feltétele, hogy azt legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe is helyezik.

Megéri az új rendszerben is telepíteni?

Kétségtelen, hogy ebben a bruttó elszámolásos rendszerben nem lehet előre látni, hogyan alakul majd az aktuális fogyasztói és átvételi ár, az egybe fog-e esni vagy esetleg jelentősen eltér-e majd egymástól. Ennek azért van jelentősége, mert ha az átvételi ár alacsonyabb a fogyasztói árnál, akkor a beruházás megtérülési ideje is későbbre tolódik, míg magasabb átvételi ár esetén rövidül. A megtérülési idő kiszámítása az energiaárakon kívül is több tényezőtől függ, így például a telepítés körülményeitől (tetőtájolás, árnyékoltság), a telepített napelem és az inverter típusától.

A terheket könnyítendő, a kormány megalkotta a Napenergia Plusz Programot, mely keretében akár 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a háztartások napelemes rendszerek (napelem, tároló és más kapcsolódó eszközök, például inverter) telepítésére, csatlakoztatására, illetve üzembehelyezésére. A Napenergia Plusz Programról ezeket érdemes tudni:

• összesen 75 milliárd forintos keret áll rendelkezésre
• a maximálisan elérhető 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás elnyeréséhez 34 százalék önerőre van szükség – az állam a nyertes pályázó költségeinek 66 százalékát állja

• kizárólag új beruházásokra jár a támogatás – meglévő rendszer bővítésére, cseréjére vagy felújítására nem

• a támogatás a pályázó állandó lakhelyéül szolgáló családi házon, vagy a sorházon, ikerházon végrehajtott beruházáshoz adható

• a támogatásra olyan magánszemélyek jogosultak, akik rendelkeznek magyar adóazonosító jellel, állandó magyarországi lakóhellyel, emellett legalább résztulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal az érintett ingatlanon. Egy lakóingatlanra csak egy támogatási kérelem nyújtható be

• a pályázati adminisztráció, a tervezés, engedélyezés költsége, az eszköz- és anyagköltség, valamint a telepítés munkadíja is elszámolható

• a rendszernek 4-5 kW teljesítményű inverterrel és 7,5-10 kWh kapacitású tárolóval kell rendelkeznie. A napelem-panelek teljesítménye legfeljebb az inverter teljesítményének maximum 120 százaléka lehet.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter tájékoztatása szerint már az első, január 15-ével kezdődött héten több mint 21 ezren jelentkeztek. S ami fontos, a miniszter szerint a legfeljebb ötmillió forintos támogatási összeg nyolc-tíz éves megtérülést biztosít. Aki saját termeléssel váltja ki a hálózatból érkező villamos energiát, az minimum 36 forintot takarít meg kilowattóránként – indokolta Lantos Csaba a napelemtelepítés ösztönzését. Egyúttal a tárolási kapacitások kiépítését azért szorgalmazza, mert, mint fogalmazott, az a legjobb energia, amit helyben használnak fel.

Napelemes energiatárolóval ugyanis csökkenthetjük a hálózatnak való kiszolgáltatottságot, egyúttal gyorsítani tudjuk a napelemes rendszer megtérülési idejét. Akkor érdemes kialakítani egy energiatárolót, ha:

• nem lehet csatlakozni a közműhálózatra, vagy csak jóval költségesebben, mint amennyibe kerül napelem-tároló akkumulátor
• a közműhálózat jelentősen korlátozza a napelemes rendszer termelését
• a háztartás villamosenergia-szükséglete időnként meghaladja a napelemes rendszer termelését
• áramot csak dízelgenerátorral lehet előállítani
• a csúcsterhelés a cél, és az olyan extraköltségek megspórolása, mint a hálózatról vételezett energia ára
• az ügyfél teljes önellátásra törekszik

Még hatékonyabbá lehet tenni a napelemes rendszert az otthoni elektromos eszközök okosításával. Egy okosinverternek köszönhetően a megtermelt áramot a háztartás igényeire szabva, és az akkumulátort kímélve lehet használni. Az eszköz egyebek mellett képes arra, hogy akkor töltse az energiatárolót, amikor a napelemek éppen nem termelnek, a hálózati áramár viszont nagyon alacsony.

Az oldalon elhelyezett tartalom az E.ON megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.