Bár Magyarországon is vannak tanárok, akik már a járványhelyzet előtt használtak mobilapplikációkat vagy online platformokat az oktatás során, tavasszal hirtelen mindenkinek szembesülnie kellett a digitális oktatás kihívásaival. Az otthontanulás tapasztalataira építkezve azonban nemcsak egy új karanténhelyzetre, hanem az oktatás átfogó digitalizációjára is fel lehet készülni.
Az év elején kialakult járványhelyzet nemcsak az egészségügyet és a gazdaságot kényszerítette váratlanul új helyzetbe, hanem az oktatást is. Az UNESCO adatai szerint a pandémia áprilisi csúcsán körülbelül 1,6 milliárd tanulót érintettek a bevezetett korlátozások, vagyis a világ összes beiratkozott diákjának több mint 90 százaléka nem tudott rendesen iskolába járni.
A korlátozó intézkedések néhány éve vagy évtizede még ellehetetlenítették volna a tanév befejezését, de a digitális oktatási eszközöknek, valamint a tanárok, oktatásszervezők és diákok alkalmazkodóképességének hála online folytatódhatott a köz- és egyetemi oktatás. Ez persze különböző mértékben okozott nehézséget az egyes iskolákban, hiszen Magyarországon is vannak olyan pedagógusok, akik már a karanténidőszak előtt is használtak olyan platformokat és applikációkat, amelyek segítik a tanulásszervezést és az önálló munkát és amelyekkel játékosabbá, ezáltal könnyebbé tehető a tananyag elsajátítása.
Az már biztos, hogy a tavaszi átállás tapasztalatainak birtokában egy esetleges újabb karantén során már a tanárok és a diákok is gördülékenyebben, magabiztosabban rendezkednének be a távoktatásra, de ideje azon is elgondolkodni, hogy miként lehet a kialakult kényszerhelyzetet a járványon túli, hétköznapi oktatási rendszer előnyére fordítani, és a szükségből bevetett módszereket megtartva a lehető legtöbb hozzáadott értéket kihozni az oktatás várva várt digitalizációjából.
Magyarországon sok az innovatív tanár, de nekik is segítséget kell nyújtani
A 21. századi oktatás egy tudásmegosztásra épülő, kreatív folyamat, amelyben a digitális oktatási módszerek ismerete mellett legalább olyan fontos a változásra való nyitottság, a szemléletváltásra való készség. Ahhoz, hogy a diákok kiélvezhessék a digitális oktatás nyújtotta előnyöket, először a pedagógusoknak kell elsajátítaniuk a szükséges digitális készségeket.
„A Microsoft Innovatív Iskola programunk hosszú évek óta foglalkozik azzal, hogy a leghasznosabb módszereket megismertesse a pedagógusokkal, valamint azzal, hogy segítsünk a tanároknak megvalósítani saját innovatív ötleteiket, és hogy az így megszerzett tudást, képességeket átadják a kollégáiknak. Nagyon sok innovatív, tenni akaró pedagógussal találkozunk munkánk során, nekik a lehetőségeink szerint minden szakmai támogatást megadunk” – mondta Merényi Ádám, a Microsoft oktatási üzletágának vezetője, aki behatóan ismeri a hazai digitális oktatás helyzetét.
A szakértő szerint csak erős szakmai közösségekre építve lehet megteremteni Magyarországon a 21. századi oktatást, ilyen az Innovatív Iskola Program évek óta formálódó közössége is – a programhoz csatlakozott pedagógusok száma már a járvány előtt is elérte azt a kritikus tömeget, amely már képes a tágabb környezetére is hatást gyakorolni. Az innovációért lelkesedő tanárok ezreit a legjobban működő digitális oktatási módszerek összegyűjtésével és rendszerezésével, majd azok elsajátításával is segítik a programban.
„Már a járvány előtt is sok iskola élt az úgynevezett hibrid oktatás adta lehetőséggel, azaz használta a digitális, például a Teams platformra épülő módszereket a tantermi oktatás kiegészítésére vagy megújítására. Vannak olyan iskolák, ahol a tartósan beteg gyermekeket kapcsolták be így az oktatásba, hogy ne maradjanak le az osztálytársaiktól. Ezen tapasztalatok nagy segítséget jelentettek a márciusi hirtelen váltásnál” – mondta Merényi Ádám.
Online tantermek, közös kreativitás, saját tempó
A Microsoft oktatási platformja, a Teams online tantermek létrehozását is lehetővé teszi, így a tanárok és a diákok előtt is új utak nyílnak – a visszajelzések alapján a házi feladatok egyetlen felületről való kiosztása és nyomon követése például nagy segítség volt a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt. A OneNote jegyzetfüzetek személyes munkaterületet biztosítottak a diákoknak, tartalomtárat kaptak a kiosztott dokumentumokhoz, és együttműködési felület is nyílt számukra a leckékhez és más kreatív tevékenységekhez. „Ezeknek az eszközöknek nagy előnye, hogy a különböző képességű diákok saját tempójukban haladhatnak, a tanárok más-más anyagokkal köthetik le a figyelmüket, így mindenki hatékonyabban használhatja fel a rendelkezésére álló időt. Ezért is hiszünk abban, hogy a digitális módszerek beépítése a mindennapi oktatásba a járványhelyzettől függetlenül is fontos” – tette hozzá Merényi.
A digitális átállásra természetesen nem minden család tudott ugyanúgy reagálni, hiszen a távoktatáshoz szükséges eszközök vagy éppen az internetkapcsolat hiánya megnehezítette a hátrányos helyzetű környezetben élő gyerekek tanulását. A Microsoft ezért ingyenesen kínálta fel Digitális Oktatási Alapcsomagját a magyar általános- és középiskoláknak, illetve a felsőoktatási intézményeknek. A csomag magában foglalja az intézményi és diáklevelezést, a Teams csoportmunka-támogató rendszerét, valamint a tanórák megtartásához szükséges előadássugárzási- és videókonferencia-lehetőséget is. A tapasztalatok szerint így a karantén idején ötször annyi új eszköz került használatba az oktatásban, mint a járvány előtt.
Egyedi helyzetbe került az informatikaoktatás szerepe is, hiszen egyaránt felelős a digitális tanulás módszereinek átadásáért, valamint az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok digitális felkészítéséért – ez azért is fontos, mert a kutatások azt bizonyítják, hogy a digitálisan képzett munkaerő iránti igény évről évre nő. Az informatikatanárok továbbképzése ezért kiemelt jelentőségű, a hazai HTTP Alapítvány például az elmúlt két évben 1400 magyar pedagógus digitális tudását fejleszthette a Microsoft támogatásával.
A nagy lehetőség
Azt sem kell magától értetődőnek venni, hogy az okostelefonjaikkal magabiztosan bánó mai iskolások probléma nélkül elsajátítják a digitális tanuláshoz szükséges készségeket. „Az iskolás gyerekek nagy részénél azt látjuk, hogy az aktív internethasználat ellenére is problémát okoz, ha célirányosan és tudatosan kell használni a mobiltelefonjaikat, notebookjukat valamely probléma megoldására vagy egy információ felderítésére. Az adatfeldolgozás, a találatok mérlegelése és értékelése, az álhírek felismerésének képessége egyértelműen fejlesztésre szorul” – fejtette ki Merényi Ádám.
Azonban az is megfigyelhető, hogy a diákok akár fontos tudás megszerzésére is szívesen használják kedvenc digitális eszközeiket, ha a megfelelő módon tálalják a feladatokat, és azokat élményszerű, szórakoztató folyamatként élik meg, miközben önállóan, hatékonyan tanulhatnak. Így túlzás nélkül állítható, hogy ez lehet a nagy lehetőség a digitális oktatásra való átállásra, hiszen a módszerek rég készen állnak, és most már tapasztalatok is vannak arra, hogy a rendszer működőképes.
Az oktatás digitalizálása világszintű folyamat: a járványhelyzet előtt az országok mindössze 20 százalékában látták el a diákokat digitális tartalmakkal, de hirtelen mindenki arra kényszerült, hogy lehetőségei szerint bevezesse őket. A Világgazdasági Fórum szerint három alapvető tanulságot lehet levonni a digitalizáció jövőjével kapcsolatban:
● Az innovatív oktatási módszerekre való átállás nem is olyan nehéz, csak kellett valami, ami katalizálja a változást.
● Az oktatási rendszert fenntartó kormányok és a velük együttműködő, online tanulási platformokat és eszközöket kínáló magáncégek a digitális módszertanokban jártas pedagógusokkal és szakértőkkel közösen gondolkodva forradalmasíthatják a digitális oktatást.
● A digitális oktatásra való átállás szempontjából rendkívül fontos, hogy minden diák számára biztosítva legyenek a megfelelő eszközök, az internetkapcsolat, és az ezek értő használatához való készség.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Microsoft Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.