Arról, hogy milyen lenne, ha a látás képessége kiveszne az emberiség életéből, nem olyan régen egy komplett sorozatot forgattak See címmel. Itt kétszáz évvel azután vagyunk, hogy egy járvány kiirtotta a Föld népességének jó részét, az életben maradtak megvakultak, és ezt a vakságot átörökítették a következő generációkra is. Mire elérünk a See korába, a látás már csak egy eretnek mítosz a múltból, az emberiség megmaradt része pedig primitív kultúrák közösségében szerveződik újjá.

Ha arra gondolunk, hogy nem látunk, az jellemzően kimerül abban, hogy esetleg elképzeljük, hogy mennyire nehéz lehet egy látássérült embernek közlekedni, vagy hogy milyen kellemetlen, amikor elhagyjuk vagy eltörjük a szemüvegünket, és napokig rettentő kiszolgáltatottak vagyunk, így pedig csak hozzávetőlegesen van fogalmunk a minket körülvevő világról. Az említett See mint disztópia remekül szemlélteti, hogy a látás nemcsak annyit jelent, hogy ha bírunk vele, akkor könnyebb átkelni a BAH-csomóponton, és nem keverjük össze a cukros üdítőt a lighttal, hanem hogy könnyebben meg tudunk szerezni bármilyen tudást. Legyen szó nyelvtanulásról, egy érzelem felismeréséről a másik arcán, sőt, a mindennapi életünkhöz nélkülözhetetlen alapvető magabiztosságról is gondoskodhat a jó látás.

A szemüvegviselés nem opcionális  

Rengeteg tévhit kering a köztudatban a szemüvegviseléssel kapcsolatban. Nem nagyon van olyan ember, aki ne hallotta volna még, hogy:

“A szemüveg lustává teszi a szemünket.” 

Vagy hogy:

“Ne hordjuk mindig a szemüveget, inkább pihentessük gyakran a szemünket.”

Ezeknek persze lehet alapja. Például az, hogy valószínűleg egy olyan ember mondja, aki még sosem viselt számára megfelelő szemüveget. Akinek jó szemüvege van, jó eséllyel sosem fogja azt érezni, hogy annak viselése terheli a látását, vagy hogy hosszú távon rosszabbul lát tőle.

Mióta minden nagyobb bevásárlóközpontban van optika, könnyen hihetjük azt, hogy szemüveget venni körülbelül akkora feladat, mint a cipővásárlás. „Az igazság viszont az, hogy ahhoz, hogy megfelelő szemüveget vásároljunk, elengedhetetlen a professzionális látásvizsgálat, mely önmagában körülbelül másfél órán keresztül is eltarthat” – hívja fel a figyelmünket Sipos Anita optometrista, kontaktológus, az Optic World hálózatvezető szakembere. 

3+1 

Sipos Anita szerint a szakszerű vizsgálat menete 3+1 lépésből áll: 

1. Felmérik a páciens panaszait és a jelenlegi szemüvegéről, illetve kontaktlencséjéről érdeklődnek. Egy magasan képzett szakember már a tünetek (szemviszketés, homályos vagy kettős látás, fejfájás) alapján fel tudja mérni a probléma lehetséges okait.

2. Ezután az objektív vizsgálat következik. Itt egy refraktométer nevű műszerrel megvizsgálják a szemet. A refraktométert számítógép vezérli, hogy a kapott adatok a lehető legpontosabbak legyenek. Egy élenjáró optikában csúcstechnológiás mérőberendezéseket használnak. (Ilyen például a ZEISS i.Profiler mérőberendezése.) Itt csak bele kell nézni a gépbe és egy pontra koncentrálni, és a berendezés elkészíti a szemünk profilját. E között és egy szimpla gépes vizsgálat között akkora a különbség, mintha egy sima ujjlenyomatot egy tökéletes háromdimenziós ujjlenyomattal akarnánk összehasonlítani. Mivel ilyenkor kiderül a szemünknek minden apró hibája, így könnyebb elkészíteni a tökéletes lencsét is.

3. Az objektív látásvizsgálat után következik a szubjektív felmérés. Ennek a része a minden szemüveges által jól ismert táblaolvasás. A refraktométeres felmérés csupán száraz tényeket közöl, a szubjektív vizsgálat már figyelembe veszi a páciens saját tapasztalatait is. Különböző lencséket próbálhat ki. Ezek alapján határozzák meg végül, hogy milyen az ideális szemüveg.

+1 Ha olyan helyen vizsgáltatjuk meg a szemünket, ahol szemüveget is lehet vásárolni, akkor az üzlet alkalmazottai sokat segíthetnek abban, hogy megtaláljuk a tökéletes szemüveget. Nem elég ugyanis, hogy jól áll. Fontos, hogy minden esetben olyan keretet és lencsét válasszunk, ami megfelel az életvitelünknek. Ha sokat sportolunk vagy olyan a munkánk, fontos, hogy jól tartson a keret szára.

Minden második magyarnak rossz a szeme

Felmérések szerint Magyarországon az emberek 48-49 százalékának szemüvegre volna szüksége. A probléma részben genetikai alapú. Az európaiak 30-32 százaléka rövidlátást okozó öröklött látáshibával születik. De még így is szerencsésebbek vagyunk az ázsiaiaknál, akik között ez az arány 75-80 százalékos. A magyarok további 10 százaléka távollátó, azaz hypermetrópiás. A legtöbb látáshiba azonban, amely szemüvegviselésre kényszerít 40 éves kor felett, az öregszeműséggel, azaz presbyopiával jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy az alapállásában távolra élesített szemlencse rugalmassága csökken, és hiába dolgoznak a szemizmok, a közeli tárgyakra fókuszálás nehézzé vagy lehetetlenné válik. 

Ha valahol, akkor itt fontos a minőség

Egy jó minőségű szemüveg nem olcsó, mégis érdemes költeni rá. A drogériában, szupermarketekben kapható tömeggyártású egyenszemüvegeket az emberek általában olvasási céllal vásárolják. Ezek piaci bevezetésével az volt a cél, hogy az otthon felejtett szemüveget gyorsan és olcsón pótolni lehessen egy napra. Tartós viselésüknek azonban több veszélye is van. Egyrészt a próbálgatás olyan lencse kiválasztásához vezethet, amely túlkompenzálja a látáshibát, és ha ahhoz hozzászokik a szem, akkor a szemüveg látásromlást okoz. Másrészt a két szemlencse törési hibája az esetek 80 százalékában eltérő, azaz a szemüvegben többnyire nem két egyforma lencsére van szükség.

Milyen a jó lencse?

Miután megvizsgálták a szemünket és meghatározták a dioptriát, valamint kiválasztottuk a keretet, még egy nagyon fontos lépés van hátra: a szemüveglencse kiválasztása. Ezek nagyon széles palettán mozognak. Nemcsak a keretnél, hanem a lencsénél is érdemes személyre szabottat választanunk. Amikor egyedileg „optimalizált” szemüveglencséről beszélünk, akkor igazából arról van szó, hogy a viselő egyéb lényeges személyes információit is figyelembe kell venni a lencse optikai kialakításánál. Azáltal, hogy a vásárló igényeihez igazodva számítják ki a lencse ideális felületét. Ilyen esetekben szoktak például progresszív lencsét ajánlani a páciensnek.

A progresszív, más néven a multifokális lencse hatalmas segítség azoknak, akiknek közelre és távolra látó szemüvegre is szükségük lenne. Az ilyen lencsék egyes részei gyakran torzítanak, de például a ZEISS-nek vannak már olyan progresszív lencséi, amiket úgy alakítottak ki, hogy figyelembe veszik a mindennapjaink változásait, és az optimalizált közeli zónájának köszönhetően gyors és kényelmes fókuszálást tesz lehetővé. 

Ha például gyakran vezetünk, akkor választhatunk már olyan lencsét, ami minimálisra csökkenti a vizuális megterhelést vezetés közben, és segít a sofőrnek, hogy könnyebben lásson.

Fontos: sose felejtsük el, hogy egy drága keret nem szavatol a jó látásért, hiszen ha avatatlan kezekbe kerülnek leendő szemüvegünk lencséi, akkor a végeredmény egy drága, de hordhatatlan, kényelmetlen, akár különböző panaszokat okozó használhatatlan használati tárgy lesz. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a megfelelő minőségért mindig szakember segítségét kérje.

Az oldalon elhelyezett tartalom a ZEISS megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.