Bár egyre fontosabbnak tartjuk a tudatosan étkezést, az élelmiszercímkék elolvasására még mindig nem fordítunk elég időt. De miért is fontos, hogy néhány másodperc erejéig tanulmányozzuk, hogy mi van abban, amit elfogyasztunk?
A 2008 és 2012 között, az Európai Unió 27 országában és Törökországban futó FLABEL projekt szerint a fogyasztók átlagosan megdöbbentően rövid időt töltenek azzal, hogy tájékozódjanak egy-egy termék tulajdonságairól, szinte csak rápillantanak a címkére. Ez korántsem elég arra, hogy bármilyen érdemleges információhoz jussunk. A Coca-Cola által működtetett Okoscímke.hu oldal szerint – mely weboldal iránytű lehet a tudatos táplálkozás terepén – mi magyarok sem teljesítünk tökéletesen a címkeolvasásban: ötből négyen nézik meg, hogy miből is áll egy termék.
De mégis mikor fordítunk nagyobb figyelmet ezekre az adatokra? Például két hasonló termék közül az emberek 75%-a az összetevők alapján választ. Nagyon figyelünk a cukormennyiségre: a válaszadók harmada, ha teheti, cukormentes terméket vesz. Érdeklődésünk mellesleg erősen függ az élelmiszer fajtájától: a kekszeknél csak az emberek 16%-a nézi meg a tájékoztatót, de meglepő módon a bébiétel is a lista végén kullog a maga 25%-ával. A készételeknél ez az arány már 67%, míg az üdítőitalok a maguk 77 százalékával listavezetők. Ezek után nem is csoda, hogy például a kutatást végző Coca-Cola az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt arra, hogy csökkentse, vagy 0-ra redukálja a cukormennyiséget termékeiben.
Máig sokan tartják úgy, hogy a különböző élelmiszercímkék csak azok számára lehetnek fontosak, akiknek egészségügyi problémája van, például valamilyen ételallergiával küzdenek. „Általános tanács, hogy minden esetben érdemes tanulmányozni a címkét, amikor erre lehetőségünk van. Például amikor valamilyen számunkra új élelmiszert veszünk, hasonlítsuk össze a többi hasonló vagy annak tűnő termékkel” – mondja Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke. Hozzáteszi, hogy a romlandó vagy fagyasztott termékeknél fontos megnézni az ugyancsak feltüntetett fogyaszthatósággal kapcsolatos információkat is.
De pontosan mit is kell összehasonlítani, és mire kell figyelni? „Az élelmiszerek címkéjén minden olyan információt megtalálunk, ami a tudatos választáshoz szükséges. Szerepel rajta, hogy milyen összetevőkből készült az adott termék, mennyi kalóriát és tápanyagot – például zsírt, rostot, cukrot – tartalmaz, illetve milyen allergének vannak, vagy lehetnek benne” – fejti ki Kubányi.
Vagyis érdemes eloszlatni a tévhitet, miszerint vannak ételek, amiket egyszerűen kerülni kell: egy egészséges ember számára minden étel fogyasztható, csak nem mindegy, hogy milyen mennyiségben. De pont erre adnak útmutatást a számok a csomag hátulján.
Több országban, például Franciaországban, már az átláthatóbb „Traffic lights” (jelzőlámpa) típusú tápértékjelölés működik, mely színekkel jelöli a problémásabb anyagok jelenlétét: „Például ha magas a telített zsír vagy sótartalma egy terméknek, akkor piros, ha kedvezően alacsony, akkor zöld jelzéssel látják el. Többségében azon tápanyagokat emelik ki így külön, amelyek túlzott fogyasztása táplálkozási kockázatot jelent – ezek a telített zsír, a cukrok vagy a só” – magyarázza Kubányi.
Bár kérdéses, hogy Magyarországon mikor lesz elérhető ez a rendszer, de addig is élvezzük ki a jelenlegi élelmiszercímkék nyújtotta lehetőséget. A tudás fél egészség. Egy címke elolvasása pedig fél perc.
További információ: www.okoscimke.hu
A tartalom a Coca-Cola Magyarország Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.