Több mint 86 ezer – gondolná, hogy ennyi autó nem rendelkezett a törvényben kötelezően előírt biztosítással? A nem kötelező, csak ajánlott cascót pedig a gépjárművek alig egyötödére kötötték meg, noha e díjának a sokszorosát lehet bukni egy súlyosabb közúti balesetben.
Félelmetes látványt nyújtott 2016 szeptemberében egy autóroncs a mexikói-amerikai határ közelében. Mint kiderült, az egy luxusjárgány, nevezetesen egy 2009-ben gyártott Koenigsegg CCX maradványa, amit a texasi Woodlands városában található Crave Luxury Auto kereskedés kínált eladásra. A vevőjelölt azonban a fizetésig már nem jutott el, mivel a próbakör során akkora sebességgel hajtotta a járművet, hogy elveszítette az uralmát annak volánja felett. A többszöri megpördülést követően rommá tört kocsinak csak az utascellája maradt sértetlen, a sofőrt és utasát kórházba kellett szállítani. Az autókereskedés pedig nemcsak amiatt kesereghetett, hogy reménybeli kuncsaftja nem szurkolja le a baleset előtt még négykerekű 1,25 millió dolláros (azaz több mint 300 millió forintos) vételárát. Hanem azért is, mert az autón nem volt biztosítás, így egyetlen centet sem látott viszont.
Hasonlóan drága autója Magyarországon csak rendkívül keveseknek van, a döntő többség 1-2 milliót kóstáló kocsikkal közlekedik. Ám egy totálkár őket is meglehetősen érzékenyen érintheti. Ezért is furcsa, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2017 első félévében 853 270 darab casco szerződést tartottak nyilván, ami csak a hazai gépjárművek 18 százalékát fedi le. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) legutóbbi, tavaly őszi adatai szerint a hazai utakon futó 4,7 millió – segédmotoros kerékpárok nélkül számított – járművek 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (KGFB). Pedig annak a meglétét azért írja elő a törvény valamennyi, Magyarországon üzemeltetett gépjárműre, hogy biztosan megtérüljön annak a vétlen autósnak a kára, amit egy másik kocsi vezetője okozott neki a közlekedés közben. De nemcsak a vétlen autóban keletkezett veszteségeket fedezi a KGFB, hanem a balesetben érintett járművek utasait és a vétlen sofőrt ért személyi sérüléses, illetve az egyéb dologi (például épületben, kerítésben, útjelző táblában esett) károkat is állja a biztosító.
Annak érdekében, hogy a kötelező biztosítás megléte miatt ne lankadjon a sofőrök figyelme, a biztosítók alacsonyabb díjakkal honorálják a balesetmentes vezetést. Aki egy éven át nem okoz karambolt, az egyet előrelép a 15 fokozatból álló jutalmazó-büntető (latinul: bonus-malus) rendszerben, és egyúttal kedvezőbb díjra is számíthat. Ezzel szemben a balesetet okozók rosszabb besorolásba kerülnek, KGFB-díjuk pedig emelkedik. Hogy hány fokozatot esik vissza a besorolásuk, az a káresetek számától és biztosításuk aktuális bonus-malus besorolásától függ.
Meglehet, nincs mindenki tisztában azzal, hogy a bonus-besorolás egy néhány ezer forintos kifizetett kár miatt ugyanúgy csökken, mint egy többmilliós kárnál. Ezért érdemes kiszámolni, mikor érdemes megtéríteni a biztosító által kifizetett kárt, hiszen hosszú távon a bonus-malus fokozat csökkenése miatti díjnövekedés sokkal magasabb is lehet, mint maga a kár összege. E döntésről nem csúszhatunk le, hiszen a biztosító minden egyes bejelentett kárról köteles értesítést küldeni, és lehetővé tenni, hogy az általa kifizetett kárösszeget a vétkes autós visszafizethesse. Aminek következtében a bonus-besorolása nem változik, így olyan, mintha a károkozás nem is történt volna meg.
Persze azok sem maradnak hoppon, akik autójában egy olyan kocsival okoznak kárt, amelyen nincs kötelező biztosítás. Az ilyen eseteket a Mabisz-nál kezelt Kártalanítási Számlából fedezik. Például tavaly 4808 káreseményre 5789 gépjármű, dologi, személyi sérüléses, illetve járadék igényt nyújtottak be jogosan, s fizettek ki ezekre e számláról átlagosan 427 ezer forintot. Ám a károkozók nem ússzák meg, a Mabisz ugyanis kérheti tőlük a károsult részéről felmerült összes kár és költség megtérítését.
Ráadásul még úgynevezett fedezetlenségi díjat is kell fizetniük arra az időszakra, amikor nem rendelkeztek érvényes felelősségbiztosítással. Ilyen eset lehet például, ha valaki nem kötötte meg a biztosítási szerződést a gépjármű megvásárlásának időpontjában, esetleg biztosítása díjfizetés hiányában vagy egyéb okból megszűnt és nem létesített újat. A fedezetlenségi díjra vonatkozó tarifát a Mabisz, mint a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg és azt a biztosítók a biztosítási díjjal együtt állapítják meg és szedik be. A fedezetlenségi díj személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – naponta 300-800 forint, nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében viszont a napi 2600-3300 forintot is elérheti.
A kötelező biztosítás mellé már számos kiegészítő biztosítás is elérhető, amivel még teljesebbé lehet tenni a gépjármű és egyúttal a család védelmét. Ilyen megoldást nyújthatnak a biztosított jármű műszaki mentésére vagy azonnali segítségnyújtásra a kiegészítő assistance biztosítások szolgáltatásai. Amennyiben a gépjárműben velünk utazókról szeretnénk gondoskodni egy esetleges baleseti halál vagy baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére, akkor érdemes a kiegészítő baleset- és életbiztosítások szolgáltatásairól tájékozódni.
Sajnos, a Mabisz adatai szerint jelenleg csak minden ötödik-hatodik gépjármű tulajdonosa gondoskodik a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítási védelemről. Meglehet, azért ilyen alacsony ez az arány, mert sokan nem értik, ha kötelező (felelősség) biztosítást kötni az autójukra, akkor miért van szükség cascóra is? A válasz pofonegyszerű: mert olyan károkat térít meg, amelyeket a KGFB nem. Így többek között a lopásból, a természeti csapásokból (például vihar, jégverés) vagy egyéb külső okból eredőket, de azokat is, amelyek – néhány kivételtől eltekintve – az autótulajdonos saját hibájából keletkeztek a járművében. Vagyis csak az juthat teljes körű biztosítási védelemhez, aki rendelkezik kötelező és casco biztosítással is. A legnagyobb biztonságot és védelmet a teljes körű casco biztosítás kínálja, mely a törés-, lopás- és elemi károkra is kiterjed. Ez a védelem még tovább növelhető, ha kiegészítő biztosításokat kötünk az alapbiztosítás mellé.
A KGFB-nél meg van határozva, milyen esetekben kell azt megkötni. Ezek: ha valaki új vagy használt gépjárművet vásárol, ha biztosítót kíván váltani, ha változott az üzembentartó személye, ha korábbi szerződése díj-nemfizetés miatt megszűnt. A cascónál nincs ilyen előírás, ám érdemes azt a kötelezővel együtt megkötni. Ez esetben ugyanis nemcsak a szerződések kezelése, nyomon követése egyszerűbb, hanem előnyösebb biztosítási díjak is elérhetőek.
Meglehet, nincs mindenki tisztában azzal, hogy a bonus-besorolás egy néhány ezer forintos kifizetett kár miatt ugyanúgy csökken, mint egy többmilliós kárnál. Ezért érdemes kiszámolni, mikor érdemes megtéríteni a biztosító által kifizetett kárt, hiszen hosszú távon a bonus-malus fokozat csökkenése miatti díjnövekedés sokkal magasabb is lehet, mint maga a kár összege. E döntésről nem csúszhatunk le, hiszen a biztosító minden egyes bejelentett kárról köteles értesítést küldeni, és lehetővé tenni, hogy az általa kifizetett kárösszeget a vétkes autós visszafizethesse. Aminek következtében a bonus-besorolása nem változik, így olyan, mintha a károkozás nem is történt volna meg.
További információt a témával kapcsolatban a következő oldalon talál: biztositsokosan.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Gazdasági Versenyhivatal Vj-32-209_2014 sz. döntésében foglalt kötelezettségvállalás teljesítése érdekében az Allianz Hungária Zrt. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
