Tudta, hogy egy sorban állásnyi idő alatt el tud olvasni egy cikket, amiben megismeri annak történelmét, pszichológiáját, és azt is, hogy a svédek mennyire rajonganak érte? És tudta, hogy mindez érdekes is lesz? Mutatjuk!
Világrekordok sorban
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy igazából nem is állunk olyan sokat sorban. Ahhoz képest semmiképpen sem, hogy a Star Wars Ébredő erő premierjén Los Angelesben 150 rajongó 12 napon át állt sorban az első jegyekért, az iPhone 5s készülékek piacra dobásakor pedig egyszerre 1400 ember várakozott New Yorkban. Sőt, az amerikai Green Day Packers rajongóinak a várólista szerint olyan 100 évet kell várniuk a bérletükre.
A pékségektől Disneylandig
Furcsa, de a sorban állás nem régi jelenség, nem programozták az emberbe. Az első, írott feljegyzést 1837-ben, Thomas Carlyle a francia forradalom brit krónikása készítette a különös viselkedésről. Megfigyelése szerint a franciák furcsa, kacskaringós sorokban, türelmesen várakoznak a pékségek előtt: aki előrébb van, annak van joga előbb vásárolni.
Később az iparosodás már szinte kötelezővé és mindennapossá tette a sorok szabályozott rendszerét: az emberek egymás után haladva jelentkeztek be a munkahelyükre, és a különböző szolgáltatóknál is kialakult az ügyfélidő – vagyis ide is kellett egy rendszer, ami megmondja, hogy jogosan ki mikor fáradhat a pulthoz. Sokáig a „ki érkezett utoljára” elv működött, ám 1960-ban a svédek új megoldással jelentkeztek. A hívószám-automaták megjelenésétől kezdve ugyan nem lettek rövidebbek a sorok, de az biztos, hogy jelentősen lecsökkentette a sorban állás körül kialakuló vitás helyzetek számát.
A várakozás módszereinek fejlődésére később a technológia is hatással volt: 1995-ben a Carnefie Mellin University szakemberei megépítették Xyviert, a sorban álló robotot, akinek a Robotics Institute kávézójánál kellett szolgálatot teljesítenie. A programozásánál sok tényezővel kellett kísérletezni: mennyi teret hagyjon Xyvier az előtte állónak, honnan tudja majd biztosan, hogy valóban egy sorban áll-e, illetve, hogy hogyan tudja eldönteni, hogy pontosan ki áll a sorban és ki nem. Xyvier az esetek 70%-ban ítélte meg jól helyzetét, ami még emberek esetében is szép teljesítménynek számít.
Készült azonban már applikáció is a sorban állás megkönnyítéséhez. Len Testa programozó Touring Plans című alkalmazásával úgy tervezhetjük meg utunkat például Disneylandbe, hogy minél kevesebb időt kelljen várakozással töltenünk. Az ígéret szerint az appal akár négy órát is spórolhatunk egy-egy helyen.
Világ nemzetei, sorakozó!
Ahogy minden nemzetre más-más attitűd jellemző, így máshogy viszonyulnak a sorban álláshoz is. Robert J. C. Young szociológus szerint az amerikaiak sokkal inkább kiszolgáltatott jelenségként élik meg, míg a britek egyfajta cél eléréseként. Lengyelországban a szocializmusban tapasztalt sorban állás olyan mély nyomot hagyott, hogy még egy társasjáték is született róla 2011-ben. A Kolejkában egyszerű a cél: először kell a kasszához érnünk.
Paddy Kelly, a svéd The Local újságírója pedig úgy véli, hogy a svédek már-már mániákusan állnak sorba: a Systembolaget elnevezésű italboltokban rögtön két sor is van: egy a vásárlása, egy a fizetésre.
2007-ben, az Olimpia közeledtével Kínában elvárás lett, hogy ha valahol több mint ketten vannak, akkor azok sorba rendeződve várakozzanak. A buszmegállókban pedig olyan feliratok díszelegtek, mint például "Sorban állni civilizált dolog, csodás dolog az udvariasság."
Az agyban dől el
Furcsa, de sorban álláskor máshogy kezeljük ugyanazt az időt: átlagban 36 százalékkal hosszabbra becsüljük, mint amennyi valójában volt. Az ember könnyebben várakozik, ha tudja, pontosan mikor is kerül sorra. Gondoljunk csak bele: ha valahova húsz perccel előbb érkezünk, nyugodtan várunk az adott időpontig, ám azon túl már a plafonon vagyunk.
David Maister, a The Psychology of Waiting Lines című könyvében több megoldást is kínál ahhoz, hogy ügyesebben és nagyobb nyugalommal állhassunk a sorban. Ha például folyamatosan arra koncentrálunk a boltban, hogy biztosan a leggyorsabb sorba kerüljünk, akkor nagy valószínűséggel rossz élményként éljük meg a várakozást, bármeddig is tartson az.
Az a várakozás, aminek pontosan tudjuk az okát (például, ha súlyos beteghez hívták ki háziorvosunkat), sokkal elviselhetőbbé teszi annak élményét, mint amikor nem értjük azt.
Elkerülhető a sorban állás?
A Google-ön és Facebookon sok szolgáltató tünteti már fel azt, hogy mikor tudjuk kevesebb várakozással elintézni teendőinket, mikor van a legkevesebb vásárló az üzleteikben. A napi bevásárláson is sok időt lehet spórolni a házhozszállítással: miután telefonunkon összeállítottuk a bevásárlólistát, a futár hozza is a rendelést. Számos banki vagy postai szolgáltatás is elérhető már internetes felületen, ahogy sok önkormányzati vagy akár adóügyletet is elintézhetünk online. Ezenfelül ne feledjük az applikációkat sem – ma már a számlák befizetése néhány gombnyomással és egy bankkártyával megoldható. Utazáskor pedig vásároljuk meg jegyünket előre, és figyeljünk arra, hogy van-e olyan belépőfajta, amivel elkerülhetjük az esetleges további sorokat. Ne csak nagy utazásra gondoljunk: a busz- és vonatjegyvásárlás is elintézhető az interneten.
Az iCsekk alkalmazással például könnyedén fizethetjük ki számláinkat a buszon, egy kávézóban vagy az ágyunkban. Sőt! Akár sorban állás közben! Az azonnali fizetéshez csak be kell olvasnunk az alkalmazással a csekkeken vagy a számlákon található QR-kódot, de az e-számlákat is egyszerűen rendezhetjük vele, ha az appot összekötjük Díjnet fiókunkkal.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Mastercard megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.