Tudja, hogy hány évig használható egy gumiabroncs biztonságosan? És azt, hogy megfelelő vezetési technikával, ápolással és tárolással akár évekkel hosszabbíthatja meg abroncsai élettartamát? A legtöbb autóst mindez hidegen hagyja, pedig egy kis odafigyeléssel biztonságosabban közlekedhetne, ráadásul egy csomó pénzt is megtakarítana.
Sokan vallják, hogy ma már nem feltétlenül szükséges téli gumit használni, hiszen egyre ritkábbak a havas időszakok. Igaz, hogy az utóbbi években kevesebbszer van szükség a hókotrókra, de elfelejtjük, hogy téli gumiabroncs nem csak havas vagy jeges útburkolat esetén előfeltétele a biztonságos közlekedésnek. Már nulla fok körüli nedves időjárás esetén is jelentősen nő a fékút, 90 km/h-s sebességnél például egyes tesztek tanúsága szerint akár 5-6 méter is lehet egy téli gumi előnye egy nyárival szemben. Ezért is nagyon fontos, hogy a tél közeledtével pihenőre küldjük a nyári szettet és megfelelő télit szerezzünk be helyette, illetve ellenőrizzük, hogy a meglévő téli abroncsok még biztonságosan használhatóak-e.
De honnan tudjuk, hogy egy több éves abroncs (amit adott esetben az autóval együtt vásároltunk évekkel ezelőtt), még megfelelő állapotban van?
A leglátványosabb tulajdonság természetesen a profilmélység, ebben a KRESZ egyértelműen fogalmaz: személyautók esetén csak olyan gumiabroncsot szabad használni, amelyen a mintázat mélysége a futófelület teljes kerületén eléri az 1,6 mm-t. Ehhez nem kell magunknak méricskélnünk, hiszen a modern gumik mindegyikén van kopásjelző, ezeket vagy apró nyilacskákkal, vagy a TWI (Tread Wear Indicator) rövidítéssel jelzik a futófelületen. Nem árt azonban észben tartani, hogy a profilmélység csökkenésével arányosan csökken az abroncs vízelvezető képessége: az ADAC például már 4 mm-es profilmélységnél cserét javasol, míg egyes prémium abroncsgyártók szettjei az életciklusuk végéig képesek megőrizni menettulajdonságaikat.
A másik fontos tényező az abroncs kora, ebben a DOT szám van a segítségünkre. A DOT szám az abroncsok oldalfalán található jelölés, ami a gumi gyártási idejét árulja el nekünk. Az ezredforduló előtt háromjegyű DOT-számot alkalmaztak a gyártók, ám 2000-ben áttértek a négyjegyűre, amelyből a két első szám a gyártási év adott hetét, a második két szám pedig az évet jelöli. Például a 2611 egy 2011. júniusi gyártású abroncsot takar, de a DOT szám az öregedésről nem tájékoztat.
Nem kell feltétlenül megijedni, ha észrevesszük, hogy autónkon már 4-5 éves az abroncs. A gumiknak nincsen meghatározott lejárati idejük, mégis ajánlott legkésőbb 8-9 éves korukban lecserélni őket, de ebben kiemelten fontos a felhasználói profil is. Aki sportosabban vezet és nagyobb teljesítményű az autója, annak valószínűleg úgysem bírja eddig egy garnitúra és előbb csereérett lesz, viszont aki visszafogottan közlekedik, annak akár 50 ezer kilométer megtétele után is szinte újszerű maradhat az abroncs az autóján. Jelentős különbségek vannak a különböző márkák termékei között is, egy jobb minőségű abronccsal akár 8-10 000 km-rel többet autózhatunk ugyanolyan mértékű kopás mellett. Emellett természetesen figyelni kell a gumi öregedésére, ami nagymértékben eltérő, hiszen rengeteg tényező befolyásolja ezt: a megtett kilométerek száma, hőmérséklet, karbantartás, tárolási körülmények, terhelés, sebesség, nyomás és természetesen a vezetési stílus.
Éppen emiatt rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincsenek-e dudorok, repedések, szakadások vagy idegen tárgyak az abroncsban, de menet közben is lehetnek elhasználódásra utaló jelek. Ilyen például, ha elindulásnál vagy kanyarodásnál csikorog a gumi. Ezt az okozza, hogy az abroncs anyagának öregedésével párhuzamosan csökken annak tapadó képessége, így rosszabb lesz az útfogás, és nagyon hamar csikorogni kezdenek a gumik, akár egy körforgalomban is. Ha egy ilyen abroncsot közelről megnézünk, általában apró repedéseket láthatunk rajta, ez egyértelmű jele annak, hogy eljött a csere ideje.
Amikor vásárláskor az új abroncsokat válogatjuk, és némelyiken azt látjuk, hogy tavalyi vagy akár két évvel ezelőtti gyártású darab, nem kell megijedni, szakszerű tárolás esetén ugyanis az abroncsok sokáig megőrzik eredeti tulajdonságaikat.
Amennyiben odahaza tároljuk az éppen pihenő garnitúrát, ügyeljünk rá, hogy ne tegyük ki se nagyon hideg, se nagyon meleg hőmérsékletnek, és ne kerüljenek olajjal, benzinnel vagy más szénhidrogénnel, esetleg egyéb folyadékkal kapcsolatba, hiszen azok hamar kárt tudnak tenni az abroncs anyagában. Ha ezeket betartva a gumi egy évet tölt felhasználásra várva, akkor is csak annyit öregszik, mintha három héten keresztül autóra szerelve használták volna.
Általánosságban elmondható, hogy az abroncsok élettartamának maximalizálása érdekében legalább havonta egyszer ellenőrizzük a nyomást benzinkúton, napi szinten pedig legalább a gyors szemrevételezést ne felejtsük el. Ha túl alacsony guminyomással közlekedünk, megnő a fogyasztás, míg túl nagy nyomás esetén a futófelület közepe kopik jobban. Amikor beköszönt a hideg, érdemes ellenőrizni a nyomást és esetlegesen fújni az abroncsba, a hőmérséklet-változás ugyanis jelentősen kihat a benne lévő nyomásra is: 20 Celsius fokon egy gumiabroncs nyomása 2 bar, nulla fok körül ez lecsökken 1,8 barra. Ezt úgy tudjuk elkerülni, hogy ha meleg szerelőműhelyben állítja be a nyomást a gumis, akkor adjunk hozzá 0,2 bart a gyártó által megadott értékhez, így a legnagyobb hidegben sem járunk majd a kelleténél laposabb abronccsal.
Van még egy dolog, ami akár rövid úton is kárt tehet az abroncsokban, mégpedig a nem megfelelő futómű-beállítás. Ilyenkor rendellenesen, aszimmetrikusan használódnak el az abroncsok. A futómű-beállítás akkor esedékes, ha egyenes úton félrehúz a kormány, nekimentünk valamilyen padkának, vagy elemeket cseréltek a felfüggesztésben. A megfelelő futómű-beállítással tovább tartanak az abroncsok, így pénzt takarítunk meg, a jármű pedig simábban, kényelmesebben halad.
Tévhit: Az új abroncsokat mindig előre kell felszerelni
Igazság: Egy első kerék hajtású autónál mindig az első abroncsok kopnak hamarabb, mivel ott kormányzunk, és ott hajt az autó. Sokan örülnek ilyenkor, mondván, csak egy pár új abroncsot kell vásárolni, és azt rögtön fel is szereltetik előre. Az igazság az, hogy a hátsó tengelynek mind fékezéskor, mind kanyarodáskor nagyon fontos stabilizáló szerepe van, így a kevésbé kopott abroncsokat kell oda tenni! Ugyanez igaz a hátsó kerék hajtású autókra is.
Tévhit: Az abroncsokat tilos forgatni, mert elszakadnak a szálak
Igazság: Nem mindegyik abroncsnak van előírva a forgásiránya, ezeket nyugodtan cseréltessük, amelyik például jobb elöl volt, mehet bal hátra. Az hogy a „szálak beállnak”, egy városi legenda és semmilyen tudományos alapja nincsen! A téli abroncsok jelentős része V mintás, azaz a gyártó előírja a forgásirányt, ezeknél a forgásirányt ugyan nem szabad fölcserélni, de ezeket is tudjuk az első és a hátsó tengely között cserélni, ezzel kiküszöbölendő, hogy az elsők kopjanak el hamarabb.
További tippeket, tanácsokat gumiabroncsokkal kapcsolatban itt talál.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Michelin közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.