Dinamó, golyóstoll, holográf, helikopter – csak néhány azok közül a világraszóló találmányok közül, amelyek magyarokhoz köthetők, és méltán lehetünk rájuk büszkék. A magyar kreativitás a lakosságra vetített Nobel-díjak magas számán is tetten érhető, de nem feltétlenül kell tudományos magasságokat vizsgálnunk, ha a hazai leleményességről akarunk meggyőződni: a jövő magyar feltalálói már köztünk járnak, a megfelelő kezdeményezéseknek köszönhetően pedig teret és támogatást is kapnak tehetségük kibontakoztatására.

Ilyen kezdeményezés például a Samsung és az EdisonKids közös szervezésű, Megoldások a holnapért elnevezésű versenye, amelynek célja volt az is, hogy megmutassa, hogyan gondolkodnak ma a fiatalok a technológiai fejlődésről, a tudatosságról vagy a közösségi alkotásról. A kihívás alkalmával a 2-6 fős csapatok a tanáraikkal és elismert szakemberekkel együttműködve hozhattak létre olyan alkotóműhelyt, ahol egymást inspirálva közösen gondolkodhattak a jövőnket pozitívan befolyásoló megoldásokon.

Ezek közt nem csak újrahasznosítási projektek szerepeltek, hiszen a közösség, a fenntarthatóság és a jövő oktatása kategóriában is várták a jelentkezőket. A témák meglehetősen izgalmasnak bizonyultak a fiatalok körében: összesen 164 csapat jelentkezett a versenyre, és közülük került ki a top 50, akik a design thinking módszertana segítségével fejleszthették tovább a benevezett ötletüket.

Hajdók Éva, a győztes Napkor’s Upcycler Teamet felkészítő tanárnő először a Facebookon találkozott a kihívással, amely kellően meg is mozgatta a hetedikes tanulók fantáziáját. A Napkori Jósika Miklós Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulói a fémgőzölt chipses zacskók újrafelhasználásán kezdtek el gondolkodni, így készültek végül hűtőszatyrok és melegen tartó táskák az élelmiszeripari hulladékból. Az ötlet aranyérmet ért a csapatnak a június 3-ai, Néprajzi Múzeumban megrendezett döntőn.

A csapat számíthatott a helybéliekre, akik több mint 300 zacskót gyűjtöttek össze a projekthez, emellett számos szervezettől kaptak tanácsokat a megvalósításhoz. Egy új-zélandi, hajléktalanoknak hálózsákot gyártó csapat javaslatára például természetes anyagokkal tisztították az összegyűjtött chipses zacskókat vegyszerek helyett. A napkoriak az ő módszerüket fejlesztették tovább, így a döntőben már kizárólag újrafelhasznált anyagokból készített táskákat mutattak be.

„Petra – aki most lett tizenhárom – integrátorként számos szervezettel tartotta a kapcsolatot, amelyek komoly segítséget nyújtottak a csapatnak. A pedagógusnak készülő Milán tűzön-vízen keresztül ragaszkodott a projekthez, száz százalékig hitt benne, hogy üzletileg is megtérülő vállalkozás lehet. Lili a háttérből támogatta a munkafolyamatot, míg a videóvágásban jeleskedő Péter több kisfilmet is forgatott, és a pitch során is fontos szerepe volt a projekt kreatív felelőseként” – avat be minket a részletekbe a győztes csapatot felkészítő tanárnő.

„Az ötlet január-február környékén jött, március-áprilisra pedig már elkészültek az első prototípusok, amikhez Zsólyomi Levente és a Mentés Másként Alapítvány nyújtott segítséget. Így nagyjából két hónap alatt lett kiforrott termékünk” - meséli Péter.

A csapattagok már attól is el voltak ragadtatva, hogy bekerültek a top 50-be, de a java csak ezután jött: Takács Enikő és Tóth Zsófi mentorálása mellett marketinges szempontból is teljeskörűen felkészülhettek, áprilisban pedig egy kommunikációs tréningen is részt vettek a Momentán Társulat jóvoltából, ahol hatékony tippeket kaptak arra vonatkozóan, hogyan prezentálják a terméküket a zsűri előtt. A döntőn végül hűtő- és melegen tartó szatyrot is bemutattak, de még az is elképzelhető, hogy a jövőben designer táskák is készülnek majd a chipses zacskókból.

Akárcsak a Napkor’s Upcycler Team, a top 50-be jutott csapatok mind saját mentort és szakértői tanácsokat kaptak arra, hogyan igazítsák a termékeket a vásárlói igényekhez - meséli Sódar Gabriella fenntarthatósági szakértő, a szemléletformáláson túl start-upokat is segítő Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány üzletfejlesztési vezetője, aki idén volt először zsűritag:

„A csapatok 21. századi problémákra kerestek megoldást. Kreatív és megvalósítható projekteket mutattak be, a kétperces videók és a szóbeli prezentációk pedig sok esetben a felnőtteket is felülmúlták, egy nemzetközi versenyen is megállták volna a helyüket.”

A vegyes összetételű zsűriben fenntarthatósági, oktatási és vállalati területről is voltak szakemberek, köztük foglalt helyet például Balogh Csaba (HVG tech), Balogh Petya (befektető, startupper) és Meskó Bertalan (Medical Futurist) is.

„Az elődöntőbe jutottak közül mindenki a valós piaci visszajelzések alapján tudta validálni a termékét és több csapatnak sikerült prototípust is előállítania. Az elbíráláskor szempont volt, hogy a csapatok mennyire tudták elsajátítani a megvalósításhoz szükséges módszertant és feltérképezni a célcsoportjuk igényeit” - mondta a szintén zsűritag Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója.

Moduláris robot és tücsökfarm is szerepelt a dobogósok között

A döntőben végül a napkoriak „egyszerű, de nagyszerű” ötlete végzett az első helyen. Az újrahasznosított táskák ötletgazdái csak a finisben találkoztak mások pitcheivel, azt azonban Hajdók Éva szerint álmukban sem gondolták volna, hogy megnyerhetik a versenyt – főleg, hogy szinte minden díjazott az idősebbek közül került ki.

A második helyet a KOLLABOR Természettudományos Élményközpont érettségi előtt álló diákjai nyerték el: a gépészeti szakközépbe járó fiatalok a Learn-o-Bot, vagyis egy olyan robot építését tűzték ki célul, ami az óvodától egészen 18 éves korig platformváltás nélkül tanítaná a gyerekeket programozni. A modulárisan építhető robot kutatási fázisban van, de a kihívásra 3D-nyomtatással elkészült egy motorokkal működő, joystick-kal irányított robotkar is – árulta el Koszecz Sándor, az Életfa Kulturális Alapítvány vezetője és a KOLLABOR Projektek vezetője.

Szintén a Tudományos Élményközpontból került ki a harmadik helyet elnyert AchetaPro csapata, akik a globális fehérjeválságra kínáltak korszerű megoldást: tücsökfarmot hoztak létre, egyelőre kicsiben. A rovarfehérje fogyasztásával ugyanis a mostaninál jóval kisebb ökológiai lábnyommal biztosíthatnánk a fehérjebevitelünket.

„A csapat még a Magyar Asztronautikai Társasággal is felvette a kapcsolatot, mert elképzelhető, hogy a tücsökfarm megvalósításához a jövőben a Földön kívül lesznek optimálisak a körülmények, és mivel a tücskök a pókok táplálékai, a gyerekek annak is utánajártak, használnak-e pókmérget az orvoslásban. Nagyon fontos tapasztalás volt az elmúlt pár hónapban, hogy a kihívás során a csapatok megélhették a fejlesztés komplexitását, ami a start-upok saját lábra állásához hasonló folyamat” - emelte ki Koszecz Sándor. A versenyre végül kisméretű, asztali tücsökfarm készült, ami terráriumok kiszolgálására lehet megfelelő, de a csapat tücsökproteint tartalmazó keksszel is előállt a döntőben.

A három dobogós 6 millió forint összértékben választhatott Samsung-termékeket. Ami a napkori győzteseket illeti, ők már be is váltották a nyereményüket, és azt is tudják, hogyan fejleszthetnék tovább a chipses zacskós projektet:

„Szeretnénk a nagy gyártócégeket is bevonni a kezdeményezésbe, így például minden 10. zacskó chips ingyen járhatna azoknak a vásárlóknak, akik szelektíven gyűjtik és visszaviszik a zacskókat. A gyártók ezután újra felhasználhatnák őket, a tisztításukhoz pedig akár megváltozott munkaképességű embereket is alkalmazhatnának. A mi célunk a figyelemfelkeltés volt” - mondja Hajdók Éva, hozzátéve, nagyon hálásak a Samsungnak és az Edisonplatformnak, amiért ehhez meg is kaptak minden lehetőséget és maximális támogatást.