Szokták mondani: az élet a konyhában zajlik. A konyha mindig is az otthonok fontos része volt, igaz, talán az emberek még sose rajongtak érte annyira, mint napjainkban. De miért is lett olyan nélkülözhetetlen számunkra ez a helyiség? Valóban többet törődünk konyhánkkal, mint korábban? Mindig ennyire központi része volt otthonunknak? Körülnéztünk a családi tűzhely körül.
Az utóbbi években alapvetően alakult át a konyha iránti lelkesedésünk. Ahogy az itt használt eszközeink egyre okosabbá váltak, úgy lettek új igényeink otthonunk egyik legfontosabb helyiségével kapcsolatban. Ma már korántsem csak szép vagy nagy konyhát akarunk. Ennél komplexebbek az igényeink.
Muti, mit eszel!
Az, hogy egyre több időt töltünk konyhánkban, többek között összeköthető a közösségi média térnyerésével. Tudjuk, hogy az emberek többsége szívesen tölt fel képet az ételről, amit eszik vagy készít. Ez nem újdonság: az emberek régen a vendégek előtt büszkélkedtek gasztronómiai remekművükkel, ma pedig ugyanezt megtehetik az egész internet előtt. Hát miért ne tennék? Ám az már inkább meglepő, hogy mindez sokakra milyen komoly hatást gyakorolt. A Samsung és a YouGo 2018-as nemzetközi felmérése szerint a social media felhasználók 62%-a merített már ihletet a közösségi médián látott ételekből. A finnek 67%-a például a Facebookot, Instagramot vagy Pinterestet használja szívesen inspirációul főzéskor.
Újra divat a home made
A főzés iránti lelkesedést maga a Covid is erősítette. A karanténban töltött hónapok a Samsung egy másik, több mint tízezer fővel zajlott 2020-as felmérése szerint alaposan megváltoztatták a konyhához való viszonyunkat. Tízből nyolcan szeretnének továbbra is otthon főzni, ami után nem meglepő, hogy a válaszadók 68%-a tartja úgy, hogy fontos számára a korszerű konyhai felszerelés. Az európaiak több mint fele tervezi a következő egy éven belül azt, hogy új háztartási készülékekkel gazdagítja repertoárját.
Jó, ha okos a konyha
De nem akármilyen termékekkel. Miután az emberek ismét igencsak komolyan veszik a főzést, fontos számukra, hogy mindezt minél modernebb körülmények között tegyék meg. A piacon jó ideje sorban jelennek meg az egyre okosabb konyhai eszközök és az európaiak majdnem fele, pontosabban 42%-a hajlandó akár többet is fizetni egy modern megoldásokkal felszerelt konyháért. A felmérés szerint a válaszadók 31%-a szeretne olyan sütőt, amiben egyszerre két teljesen különböző fogást tud elkészíteni, de a résztvevők 19%-a vágyik olyan hűtőre is, ami például jelzi, ha elfogy a tej.
|
A Samsung Bespoke hűtőszekrényei tökéletes példái annak, hogy miként is teheti egy hűtő még jobbá a konyhánkat – sőt, életünket és Földünket is. Az Optimal Fresh+ doboz például egy nagy fiókként is használható, de két részre is osztható, és mindegyikben más hőmérséklet állítható be, attól függően, hogy mit tárolunk benne. A Humidity Fresh+ fiókban a páratartalom beállításával gondoskodhatunk arról, hogy a zöldségek és gyümölcsök hosszabb ideig maradjanak frissek és zamatosak. A két technológiával kevesebb ételhulladék keletkezhet, ha odafigyelünk a helyes élelmiszertárolásra. A No Frost technológia pedig megakadályozza a jég lerakódását, így növelve a gép élettartamát, a gyorsfagyasztással pedig időt spórolhatunk. És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezek a hűtők díszei is a konyhának letisztult, személyre szabható megjelenésükkel. |
A konyha történelme
De a konyhák nem voltak mindig ilyen központi helyen az életünkben, illetve otthonunkban. Valójában komoly változásokon estek át az elmúlt évszázadokban. Bár már az ősember barlangjában is egyet jelentett az otthon melege a tűzrakóhely melegével, később az ételkészítés helyszíne vesztett jelentőségéből. Régebben a konyhák kisebbek voltak és szisztematikusan el voltak választva a lakás többi részétől – az egyetlen funkciójuk az volt, hogy lehessen hol ételt készíteni, és hogy az élelmiszereket, illetve az azokkal járó esetleges szennyeződéseket szeparálják a többi élettértől. Az étel elfogyasztása a nagyszobában vagy a tálalóban történt – így ott zajlott az élet is.
A régebbi, úri családoknál a konyhának pedig végképp más szerep jutott: ez volt a szolgálók és szakácsok helye, ahova az úr vagy úrnő nem szórakozásból tette be a lábát, sokkal inkább akkor, ha meg akarta fogalmazni igényeit vagy ellenőrizni akarta az előkészületeket. Ám a középrétegnél hamar új megvilágításba került a konyha. Az lett az anyák varázshelye, ahol elkészült a csoda: az étel. A gyerekek itt tanulhattak meg főzni az anyjukkal, ilyenkor a konyha pedig szép lassan kezdte átvenni a szerepet, amit ma már erőteljesen képvisel: közösségi térré vált, a családi élet egyik legfőbb színterévé.
Nagyobb konyha, nagyobb szerep
Ahogy a konyhák egyre nagyobbakká váltak, úgy lett a szerepük is egyre nagyobb. Egy idő után természetessé vált, hogy elfért egy-egy asztal is, aminek hála a konyha még egy funkcióval gazdagodott: itt lehetett elfogyasztani az ételt, és itt gyűlhetett össze a család. Ez azért is fontos, mivel a XIX. században a családi étkezéseknek még sokkal nagyobb súlya volt az emberek életében.
Az elmúlt húsz évben a konyha pedig valóban az otthonok szívévé vált. Egyre több eszköz jelent meg benne, amik használata egyre könnyebbé vált, a praktikum miatt pedig ma már a család minden tagja magáénak érezheti a helyiséget. A konyha pedig nemcsak a család, hanem a barátok területe is. Az asztalok és a konyhaszigetek, a bárpultok, a bárszékek mind közösségi helyiséggé avanzsálják a konyhát.
Tornagyakorlat a konyhában
Napjainkban viszont már korántsem csak a főzés vagy a partik helyszíne ez. Európában minden ötödik ember végez itt például tornagyakorlatokat – Lengyelország ebben a tekintetben rekorder, itt a megkérdezettek 42%-áról mondható ez el –, és a válaszadók majdnem fele, pontosabban 46%-a tölti szabadidejét is ebben a helyiségben. Ez leginkább a dél-európaiak körében szokás: ott az emberek 73%-a szokott olvasni vagy tévézni a sütő mellett, vagy a konyhaasztalnál ülve. De nem csak a főzésé és a szórakozásáé a terep: a résztvevők 36%-a intézi innen mindennapi ügyeit, és 25%-a használja irodaként is a konyhaasztalt vagy a konyhapultot.
Persze ez sem véletlen: sok otthonban a konyhában van a legnagyobb asztal, itt van a legtöbb fény… és persze nagyon közel van a kávé.
De miért mindig a konyhában gyűlik össze a társaság?
Bár szívesen főzünk benne, tudunk tornázni és dolgozni, de egy funkciót még kifelejtettünk a modern konyha jellemzéséből. Itt van a bulik lelke. Minderről mellesleg még egy dal is szól: Jona Lewie 1978-ban énekelt a jelenségről a You’ll Always Find Me in the Kitchen at Parties című számában.
Hogy miért van ez így, arra több magyarázat is van. Az egyik például egyszerűen az, hogy a konyha valóban az otthon lelke, és a benne rejlő melegség odavonzza a társaságokat. A többi megoldás ennél kevésbé romantikus: itt van karnyújtásnyira az étel, az üdítő és az alkohol, illetve korábban jellemző volt, hogy sok lakásban itt lehetett dohányozni. Érdekes meglátás az is, hogy a bulik elején a házigazda általában sokat tartózkodik a konyhában (az előkészületek miatt), vagyis itt lehet a legkönnyebben elkapni néhány szóra. És persze ne felejtsük el, hogy a konyha intim tér: ha egy társaság szeretne kicsit elvonulni, sokszor ez a legkézenfekvőbb megoldás.
A cikkben elhelyezett képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Samsung megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
