Az Európai Parlament tavaly október 17-én döntötte el, hogy a roamingszolgáltatások utáni extra tarifát kivezetik a piacról. Magyarán az EU 28 tagállamában jövő év június 15-e után egyáltalán nem szedhetők be roamingdíjak, e hónap végétől pedig addig is maximálják a kiszámlázható költségeket. (A hanghívásoknál percenként 5 eurocent, a szöveges üzeneteknél 2 eurocentet, míg a mobil internetnél megabájtonként legfeljebb 5 eurocent szedhető be.)

A döntés mögött az áll, hogy az EP szerint a roamingdíjak az egyik „uniós szabadságot”, az uniós polgárok millióinak szabad mozgását „adóztatja meg”, azaz nem tartható fenn. A díjak erős korlátokkal fennmaradhatnak, ha ezek eltörlése olyan helyzetet eredményezne, hogy a belföldi díjakat emiatt emelni kellene a költségek fedezése érdekében, vagy ha az új helyzet valamiféle visszaélésnek adna alapot.

A távközlési társaságok számára az új szabályozási keretek lehetővé teszik a piaci pozíciójuk megváltoztatását, azaz új ajánlatokkal indíthatnak versenyt az ügyfelekért. Különösen az üzleti ügyfelek, s e szegmensen belül is a kis- és középvállalatok jelenthetik a legfontosabb célpontot a szolgáltatók számára. Ennek elsősorban az az oka, hogy az üzleti célú mobilkommunikáció (beleértve az adatkommunikációt is) egyre szélesebb körre terjed ki, s a mobilkapcsolat bizonyos üzletágakban és tevékenységi körökben elsődlegessé válik.

Az üzleti tevékenyég globális, de akár csak regionális kiépítésével is mindinkább támaszkodik a személyek szabad mozgását kísérő kommunikációs technológiákhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy a cégek az erőforrásaihoz és adataihoz bármikor és bárhonnan hozzáférjenek. Ennek lehetősége erős versenytényezővé vált, s a külpiacokon is éppen olyan elbánást igényelnek a vállalkozások, mint odahaza. A roamingtarifák fennmaradása ezért torzította volna a versenyt a rendkívül erősen mobilizálódó és máskülönben egységes uniós piacokon.

A távközlési szolgáltatók ezért nem elutasították, hanem támogatták a roamingtarifák eltörlését, mert felismerték, hogyha megfelelő kínálattal állnak elő, akkor azok is hajlandóak lesznek igénybe venni a távközlési szolgáltatásokat, akiket a roamingdíjak eddig eltántorítottak a barangolástól. Azaz jobban járnak, ha felébresztik a „alvó roamingolókat”.Például a Magyar Telekom saját üzleti ügyfélkörében elvégzett kutatásból kiderült, hogy miközben a kkv-s ügyfeleinek mintegy 25 százaléka utazik évente legalább egyszer külföldre, a roamingszolgáltatásokat mégis sokkal kevesebben veszik igénybe, s a 10 százalék a határon túl semmilyen mobilszolgáltatást nem használ.  Ők az úgynevezett alvó roamingolók, akiket meg kellene győzni, hogy külföldön is bátran használják a mobiljukat.

A roamingról egyébként nincs jelentős nézetkülönbség a vállalkozók és a lakossági felhasználók között. A vállalkozók közül is a legtöbben a magas telefonszámlától félnek, és sokan nem tudják, hogy mennyibe kerülnek a hívások és a mobilnet egy másik ország hálózatán. Már jelenleg is, s a hónap végén kezdődő átmeneti időszakban szintén számos olyan díjcsomag érhető el idehaza, amely kedvezményes barangolási lehetőséget tartalmaz. Azaz a külföldi mobilköltségek csak kevéssel magasabbak, mint a hazaiak. Azaz a roaming ma már nem luxus.

Az átalakuló technológiai környezet, üzleti igények, uniós szabályozás és a szolgáltatók fejlődő kínálata miatt – amit a Telekom adatai is megerősítenek – a külföldön (az EU-ban) történő telefonálással eltöltött idő 50 százalékkal emelkedett az utóbbi két évben, miközben az ott mobiltelefonálók száma nem változott.  A mobilnet használata is évről évre folyamatos nő, az utóbbi két évben a kisvállalati ügyfelek átlagosan körülbelül nyolcszor, a közepes vállalati ügyfelek pedig hatszor több adatot forgalmaztak.

A tíznél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél jellemzően többen telefonálnak külföldön, míg a kisebbeknél az adatforgalom a nagyobb. Ez annak is a következménye, hogy minél nagyobb cégnél dolgozik valaki, annál valószínűbb, hogy olyan az előfizetése, amelyhez alacsony roamingtarifa kapcsolódik mind a telefonálás, mind a mobilnetezés esetében.

Ezt a képet az új tarifacsomagok némileg átrajzolhatják, hiszen az üzleti ügyfeleknek kínált tarifacsomagok gyakorlatilag megszüntetik a roamingdíjakat a nagy szolgáltatóknál. Még nagyobb átalakulásnak lehetünk majd tanúi, ha a következő bő egy évben a lakossági tarifacsomagoknál is hasonló változások jelennek meg. A Telekom például sejteti e lépéseket, hiszen azt közölte, hogy a jelenlegi üzleti előfizetők számára elérhető ajánlat a csökkenő roaming díjak irányába tett lépések egyike, amelyet továbbiak követhetnek majd, s nem csak az üzleti ügyfelek számára.