A következő években a már most is erős sodrású digitális trendek még tovább izmosodnak, kiterjednek, és igen mélyen átalakítják az életünket. A prognózisok szerint 2020-ra több tízmilliárd eszköz fog a hálózatra kapcsolódni, s hatalmas adatforgalmat generálnak az egymás közötti kommunikációjukkal. Az emberek azonban ebből jelentős hasznot húzhatnak.
Az egymással adatokat cserélő különféle méretű, bonyolultságú és funkciójú hálózatra kapcsolódó szerkezetek leírhatatlan változatossága alakult már ki eddig is, de az igazi burjánzás, illetve a gépi kommunikáció (M2M – machine to machine) robbanása még csak ezután várható. A hálózati sávszélesség már nem állít többé akadályt az adatfolyamok útjában. Ezért a legkülönfélébb helyeken alkalmazzák a hálózatra kötött szenzorokat, jeladókat, és a többi kommunikációra képes eszközt, amelyek így együtt kialakítják a dolgok internetét (Internet of Things – IoT).
Belső információk
Beépíthetik az érzékelőket épületekbe, amelyek például a korróziót vagy a szerkezeti terhelés változásait figyelik, és szolgáltatnak róla adatokat, a járművek telemetriai adatokat szolgáltathatnak a gyártóknak és a szervizeknek, amelyek azelőtt értesülhetnek a várható meghibásodásról, mintsem a tulajdonos vagy vezető bármit is érzékelne. Az eszközök közötti kommunikáció befolyással lehet a közlekedésre, hiszen valós időben követhető a járművek mozgása, amely többek között az áruforgalomban, a közlekedés irányításában, a tömegközlekedés szervezésében hatalmas jelentőségű. A busz például csak akkor indul el a megállóból, ha világos, hogy a következő kereszteződésben zöld lámpát kap, s nem kell a tilosban rostokolnia. A járművek pedig egymás jeleit érzékelve képesek lesznek elkerülni az összeütközéseket automatikus kormánykorrekciókkal és fékezéssel.
Az eszközök ott lehetnek az emberi testben is, s olyan adatokat szolgáltathatnak, amelyek a gyógyszerezés beállítását vagy a betegségek felfedezését, az életfunkciók kívánt mederben tartását segítik. A jeladókkal összegyűjtött és feldolgozott adatok nem csak az orvoslásra, vagy az autók szervizelésére, végső soron az autógyártók üzleti modelljeire lehetnek hatással, hanem például a biztosítási piacra is, mert az eltérő vezetési stílusokat, a másféle útvonalak használatát a biztosítók különféle kockázatúnak láthatják, ahogy az egyes emberek életmódját, viselkedését és egészségügyi felülvizsgálatait is különböző kockázati kategóriákba sorolhatják. A hálózatokon áramló adatok feldolgozása ugyanis a tényezők közötti olyan összefüggéseket mutathat ki, amelyekkel eddig eszközök híján nem is foglalkoztak.
Az IoT és az M2M előnyei
Néhány példát már említettünk a gépi kommunikáció alkalmazására. A technológia számos iparágban, az üzleti szférában, az egészségügyben, a kormányzati rendszerekben használható, lokális és globális szinten egyaránt. Fő célja, hogy egy adott szervezet vagy folyamat, működési hatékonyságát javítsa, új üzleti lehetőségeket tegyen elérhetővé és értéknövelt szolgáltatásokat hozzon létre. Az IoT és M2M alkalmazások időmegtakarítást és kockázatcsökkentést eredményeznek, ugyanakkor képesek jelentősen mérsékelni az energiafelhasználást és a környezetszennyezést.
Az IoT és az M2M kommunikáció egy mindenre kiterjedő technológia, amely a magánélet és munka szinte valamennyi területén használható. Nem véletlen, hogy a szakterület egyik legnagyobb technológiai szállítója, a Cisco csak úgy beszél erről, hogy a minden internete – Internet of Everything. Ez a technológia ugyanis nemcsak a munkafolyamatokat egyszerűsít, hanem teljesen új üzleti modellek alkalmazását is lehetővé teszi. Alapvető előnyei a távfelügyeletben, a monitorozásban, az optimalizálásban és az értesítési lehetőségek kiaknázásában vannak.
A távdiagnosztikai és karbantartási lehetőségek kulcsfontosságúak egy fenntartható és költséghatékony szervizelési struktúra kialakításához. Sokféle feladat végrehajtható távolról, helyszíni jelenlét nélkül, így a kevesebb utazás kisebb költséggel és környezetszennyezéssel jár.
Hatalmas előny, hogy valós időben figyelemmel kísérhető a kapcsolódó eszközök és környezetük állapota. Az árusító automatákat üzemeltető cégek egy pillanat alatt áttekinthetik gépeik és raktáraik aktuális készleteit, a szállítmányozó vállalatok pedig távolról vezérelhetik a romlandó áruk szállítási hőmérsékletét, és gondoskodhatnak a megszakítás nélküli hűtési láncról.
Amikor pedig automatikusan információt cserélnek egymással a gépek, képesek különböző feladatokban a segítségünkre lenni. Ezek lehetnek egészen hétköznapiak, mint a tetőablak bezárása eső esetén, vagy jóval összetettebbek, mint például az optimális kézbesítési útvonalak meghatározása.
A gépek jelentések és riasztások elkészítésére, elküldésére is felkészíthetők. Segítenek azonosítani például az emberi figyelmet kívánó kritikus helyzeteket. Ilyen lehet egy szükségessé váló gépkarbantartás, egy éppen elleni készülő tehén a gazdaságban, vagy egy beteg, akinek a létfontosságú életjelei rendellenességet mutatnak. Az IoT és M2M megoldások egyik legfontosabb előnye az, hogy magunk határozhatjuk meg az értesítési szempontokat.
Pár konkrét példa
A GPS-es nyomkövető rendszereket minden flottát üzemeltető vállalat ismeri Magyarországon is, de az összes funkciót egy rendszerben egyesítő flottakövető rendszerek csak most kezdik megvetni a lábukat a piacon. Az ilyen rendszereket fejlesztő iData Kft. stratégiai igazgatója, Szabó András szerint az integráció a kulcs, hogy egyetlen alkalmazás adjon információt például a kamion hűtőkamrájának hőmérsékletéről, a jármű pontos helyzetéről, az üzemanyag-fogyasztásáról, de még a sofőr vezetési stílusáról is. A diszpécserközpontban az is rögtön kiderül, ha több ezer kilométerrel odébb valaki éppen benzint próbál lopni a tankból. „A pontos és azonnal rendelkezésre álló adatok a vállalatirányítási rendszerekbe kapcsolódva minden rendellenességet kimutatnak, s a hibák időben kiküszöbölhetők” – állítja Szabó András. Azon kívül, hogy az M2M adatok a Telekom hálózatának köszönhetően folyamatosan online elérhetők bárhonnan, a telekommunikációs cég és az iData partneri viszonyt alakított ki a technológia és a szolgáltatások továbbfejlesztése érdekében.
„Az egymással kommunikáló rendszerek szinte minden területen a hatékonyság javulását hozzák, számos költségtől szabadítva meg a vállalkozásokat, ezzel is csökkentve a kiadásokat” – mondja Havasi Zoltán, az M2M megoldásokra szakosodott Mohanet Mobilsystems vezérigazgatója. Például a cég energia rendszerfelügyeleti megoldásai figyelik egy adott telephely áramfelhasználását, s előrejelzik az energiafelvétel várható alakulását, s ezzel folyamatosan optimalizálhatóvá válnak az energiaköltségek, javul a hatékonyság.
Az évi nyolcbillió forintos forgalmat lebonyolító magyar kiskereskedelem az előírások miatt átállt az online kasszák használatára. A Tekinvest Kft. kifejlesztette egy adóügyi ellenőrző egységet, amely a pénztárgép és a NAV szerverének biztonságos és folyamatos kommunikációjáért felel a Telekom mobilhálózatán keresztül. A cég mintegy ötvenezer adóügyi ellenőrző egységet szállított le, s több, mint huszonötezer saját fejlesztésű CashCube pénztárgépet adott el a kiskereskedőknek. A CashCube-hoz olyan modulokat hoztak létre, amelyekkel a vállalkozó ellenőrizni tudja az alkalmazottait, de folyamatosan nyomon követheti az üzletmenetet is. Miből mennyi fogyott, milyen áruból kell esetleg sürgősen rendelni, vagy épp mennyi pénz van a kasszában?
Verseny a javából |
A hazai nagyvállalatok nincsenek lemaradva a nemzetközi mezőnytől, s nyitottak az IoT alapú megoldásokra. A technológia a kis- és középvállalkozásoknál is megjelent, de egyelőre elsősorban a pénztárgépekhez köthető alkalmazások dominálnak. A lehetőségek azonban nyilvánvalóak. Ezt jól mutatja, hogy a Magyar Telekom nemrégiben meghirdette az IoT alapú üzleti megoldások keresését támogató pályázatát. Az Üzleti appok versenyével (Business Wall of Fame) a társaságnak éppen az a célja, hogy minél több felhasználási lehetőséget tárjon fel. A legjobbak kiemelt szerepben bekerülnek a cég IoT marketingkampányába, sőt a 100 ezer ügyféllel kapcsolatot tartó Magyar Telekom partnerévé válhatnak. A verseny a nemzetközi Telekom hálózatban is zajlik, így arra is van esély, hogy 8 országban 10.7 millió potenciális ügyféllel kerüljenek kapcsolatba. (A versenyre 2015. május 25-ig lehet jelentkezni.) A dolgok internetére és a gépek közötti kommunikációra ezek természetesen csak példák, amelyek végtelen sorban volnának folytathatók. Ezért érdemes felállítani egyfajta osztályozást, amely segít eligazodni a lehetőségek között. Egy dolgot azonban mindenképpen le kell szögezni. Hálózat (egyre inkább mobilkapcsolat) nélkül az adatok forradalma létre sem jöhetne. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.