BrandChannel Hyundai 2017. február. 16. 15:01

A világcégek harmada távol-keleti. Tudja mitől sikeresek?

A nyugati ember sokszor nem érti, hogy az ősök, „őselemek” tisztelete, a szigorú viselkedési szabályok, a hierarchia miként pörgeti a fejlődést a keleti világban. A titok a harmóniára való törekvés és a nagy fokú bizalom, amit a több ezer éves, de máig ható filozófiából vezetnek le.

A világ 2000 legnagyobb és legversenyképesebb cégéből 656 a Távol-Keleten tevékenykedik – derült ki a neves amerikai üzleti magazin, a Forbes 2016-os összeállításából. Nagy többségük Japánban (219) Kínában (200) és Dél-Koreában (67) működik: ezzel az utóbbi évtizedekben a kelet-ázsiai térség a Föld gazdaságilag legerősebb régiójává nőtte ki magát.

Kevesen tudják, hogy a távol-keleti cégek egy jelentős része évtizedes, olykor évszázados múltra tekint vissza, ezek családi alapítású vállalatok, és ma is híres famíliák birtokában vannak. Részben ezért, részben pedig a távol-keleti kulturális adottságok miatt fontos szerepet tulajdonítanak a hagyományőrzésnek.

Minden az őselemekből ered

A hagyomány a Távol-Keleten nemcsak a régi szokások fenntartását, a történelmi események felidézését vagy üres vallási rituálét jelenti. Sokkal inkább egy szemléletmód, ami jelen van a mindennapjaikban, a családi és közéletben, sőt, még a vállalati kultúrában is. Bár a távol-keleti emberek élen járnak a természettudományokban is, a periódusos rendszer elemei például nem váltották le a kultúrájukban az őselemeket.

De mik is ezek az őselemek? Babonák, egy letűnt kor maradványai? Inkább olyan filozófiai erők szimbólumai, amelyek egyszerre határozzák meg a világ változását és egységét. A távol-keleti civilizációra nagy hatást gyakorló kínai gondolkodás öt őselemet ismer: föld, víz, tűz, fa, fém. A koreaiak négy őselemet különböztetnek meg: föld, víz, tűz és a levegő. De akárhány őselemet is jegyeznek a távol-kelet egyes nemzetei, mindegyikük egyformán nagy jelentőséget tulajdonít nekik: ezek azok az őserők, amelyek mozgásba hozzák a világot, egyben megteremtik a harmóniát. A harmónia pedig csak akkor lehetséges, ha mindenki aláveti magát a világot összefogó egység törvényeinek.

Őselemek/
Kapcsolt elemek
 Föld Víz Tűz Fa Fém
Érzékek tapintás hallás látás szaglás ízlelés
Szagok illatos poshadt égett büdös avas
Égtáj közép észak dél kelet nyugat
Termények köles cirok bab búza kender
Erények hűség bölcsesség öröm harag aggodalom

Ugyanis a távol-keleti emberek gondolkodása – az, ahogyan az őket körülvevő világra, az embertársaikra, a környezetre, a történelmükre tekintenek – az alapelveket tekintve évezredek óta változatlan. Szerintük minden-mindennel összefügg, a világmindenség összes alkotóeleme a Minden-Egynek nevezett nagy egység része. „Minden az ég („T'ien”) alatt” – figyelmeztet az egyik ősi kínai mondás az egységben rejlő harmónia fontosságára.

Az őselemek hatással vannak egymásra: a tűz elégeti a fát, a hamuból pedig víz és föld lesz. A föld fémet ad, a víz fát nemz, a fém megolvad a tűzben és elvágja a fát. Ennek megfelelően mindent az őselemekhez igazítanak. Színeket, illatokat, égtájakat, érzelmeket, emberi szerveket, terményeket kapcsolnak hozzájuk. Ezek egymáshoz való viszonyát tartják szem előtt, amikor berendezik a lakásuk, összeállítják az étrendjüket, nevet adnak a gyerekeknek. Még a távol-keleti orvoslást is ezek a törvények szabályozzák: aki nem veszi figyelembe az elemek közti összhangot, és egészségtelenül él, annak szervezetében megbomlik a harmónia.

Élő hagyomány: a keleti gazdaság mozgatórúgója

A keleti hagyományok erejét jól mutatja, hogy az őselemeket is mozgásba hozó két erő, a jin és a jang első leírása egy Kr. e. 1000 körül született kínai könyvben tűnt fel először. Az ősellentétet ábrázoló kör ma is a távol-keleti civilizáció legfontosabb szimbóluma, a Koreai Köztársaság zászlajában és címerében is megtalálható.

A Minden-Egyre alapozó világlátás határozza meg a távol-keleti vállalati kultúrát és irányítást is. Ezért Ázsiában alakultak meg a hatalmas, ipari vállalatok. Ezeket Dél-Koreában és Japánban külön névvel (csebol, illetve keirecu) illetik, és szorosan együttműködnek bankok, gyárak és a beszállítók. A harmóniára törekvő ősi távol-keleti gondolkodásmód segíti a több tízezer alkalmazott összehangolódását is, a hierarchia hatékony működését.

A távol-keleti civilizációt felszínesen ismerő amerikai és európai cégvezetők sokszor nem is értik, hogy ezek az óriásvállalatok hogyan képesek rugalmasan igazodni a piaci változásokhoz. Ahogy azt is furcsállják, hogy az alkalmazottakból miért nem öli ki a kreativitást a szigorú hierarchia. Mi több, az olyan cégek például, mint a Samsung, Toshiba, a Huawei, Hyundai high-tech forradalom főszereplői. Még a hollywoodi filmipart is foglalkoztatja ez a kérdéskör: többek között a Fekete eső vagy a Gyilkos nap is ezt a témát boncolgatta.

A jó főnök történelmi előképe

A távol-keleti ember számára ugyanis az alá-fölérendeltségi viszony nem természetellenes, sőt, a társadalom és a gazdaság helyes működésének előfeltétele. Persze ez a felfogás is a hagyományokból eredeztethető. Az egyik legelső államigazgatási – ha úgy tetszik vállalatirányítási – rendszert a  Kr. e.551-479 között élt Kung-ce (latinos átírásban: Konfuciusz) dolgozta ki a Minden-Egyre alapozott szemléletmódból levezetve. Nemcsak az elméletet ismerte, egy ideig Lu fejedelemség igazságügy-minisztere is volt. Úgy vélte, minden szervezetnek a békés harmónia alkossa az alapját.

A vezető legfőbb feladata szerinte, hogy gondoskodjon az alattvalókról és védelmezze őket. Amellett, hogy a szigorú hierarchia és rend híve volt, úgy gondolta, a vezetőt a hatalom mellett nagy felelősség is terheli, aki nem játszhatja el az alattvalók bizalmát. Filozófiája hamar államvallássá vált a kínai császárságban, de 600 éven át Koreában is állami támogatást élvezett. Az ideális beosztott képe is a távol-keleti filozófiának köszönhetően alakult ki. A jó beosztott hűséges feljebbvalóihoz, és fegyelmezett is, hiszen a cégek működésének ez az egyik alapja.


Őselemek és innováció

A Hyundai is visszanyúlt a legősibb tradíciókhoz, a koreai kultúrát több ezer éve meghatározó négy őselemhez: a levegőhöz, a vízhez, a tűzhöz és földhöz: 2017-ben az cég arculatát is ennek megfelelően alakította át.

Ezekhez igazítva választotta ki az új színeket is. Ez nem egy egyszerű marketingfogás, a koreai emberek számára ugyanis a mai napig fontosak az a világ működését szerintük alapjaiban meghatározó őselemek. Ezekhez konkrét színeket, érzéseket, illatokat, ízeket, égtájakat, sőt, erényeket társítanak. Ugyanakkor az arculatfrissítéssel nemcsak a hagyományok ápolását, hanem az innovációt és a megújulást is hangsúlyozza a Hyundai: a színek tökéletesen harmonizálnak a cég környezettudatos attitűdjével, és hívogató, emberközeli benyomást keltenek.