A nyugati ember sokszor nem érti, hogy az ősök, „őselemek” tisztelete, a szigorú viselkedési szabályok, a hierarchia miként pörgeti a fejlődést a keleti világban. A titok a harmóniára való törekvés és a nagy fokú bizalom, amit a több ezer éves, de máig ható filozófiából vezetnek le.
A világ 2000 legnagyobb és legversenyképesebb cégéből 656 a Távol-Keleten tevékenykedik – derült ki a neves amerikai üzleti magazin, a Forbes 2016-os összeállításából. Nagy többségük Japánban (219) Kínában (200) és Dél-Koreában (67) működik: ezzel az utóbbi évtizedekben a kelet-ázsiai térség a Föld gazdaságilag legerősebb régiójává nőtte ki magát.
Kevesen tudják, hogy a távol-keleti cégek egy jelentős része évtizedes, olykor évszázados múltra tekint vissza, ezek családi alapítású vállalatok, és ma is híres famíliák birtokában vannak. Részben ezért, részben pedig a távol-keleti kulturális adottságok miatt fontos szerepet tulajdonítanak a hagyományőrzésnek.
Minden az őselemekből ered
A hagyomány a Távol-Keleten nemcsak a régi szokások fenntartását, a történelmi események felidézését vagy üres vallási rituálét jelenti. Sokkal inkább egy szemléletmód, ami jelen van a mindennapjaikban, a családi és közéletben, sőt, még a vállalati kultúrában is. Bár a távol-keleti emberek élen járnak a természettudományokban is, a periódusos rendszer elemei például nem váltották le a kultúrájukban az őselemeket.
De mik is ezek az őselemek? Babonák, egy letűnt kor maradványai? Inkább olyan filozófiai erők szimbólumai, amelyek egyszerre határozzák meg a világ változását és egységét. A távol-keleti civilizációra nagy hatást gyakorló kínai gondolkodás öt őselemet ismer: föld, víz, tűz, fa, fém. A koreaiak négy őselemet különböztetnek meg: föld, víz, tűz és a levegő. De akárhány őselemet is jegyeznek a távol-kelet egyes nemzetei, mindegyikük egyformán nagy jelentőséget tulajdonít nekik: ezek azok az őserők, amelyek mozgásba hozzák a világot, egyben megteremtik a harmóniát. A harmónia pedig csak akkor lehetséges, ha mindenki aláveti magát a világot összefogó egység törvényeinek.
Őselemek/ Kapcsolt elemek |
Föld | Víz | Tűz | Fa | Fém |
Érzékek | tapintás | hallás | látás | szaglás | ízlelés |
Szagok | illatos | poshadt | égett | büdös | avas |
Égtáj | közép | észak | dél | kelet | nyugat |
Termények | köles | cirok | bab | búza | kender |
Erények | hűség | bölcsesség | öröm | harag | aggodalom |
Ugyanis a távol-keleti emberek gondolkodása – az, ahogyan az őket körülvevő világra, az embertársaikra, a környezetre, a történelmükre tekintenek – az alapelveket tekintve évezredek óta változatlan. Szerintük minden-mindennel összefügg, a világmindenség összes alkotóeleme a Minden-Egynek nevezett nagy egység része. „Minden az ég („T'ien”) alatt” – figyelmeztet az egyik ősi kínai mondás az egységben rejlő harmónia fontosságára.
Az őselemek hatással vannak egymásra: a tűz elégeti a fát, a hamuból pedig víz és föld lesz. A föld fémet ad, a víz fát nemz, a fém megolvad a tűzben és elvágja a fát. Ennek megfelelően mindent az őselemekhez igazítanak. Színeket, illatokat, égtájakat, érzelmeket, emberi szerveket, terményeket kapcsolnak hozzájuk. Ezek egymáshoz való viszonyát tartják szem előtt, amikor berendezik a lakásuk, összeállítják az étrendjüket, nevet adnak a gyerekeknek. Még a távol-keleti orvoslást is ezek a törvények szabályozzák: aki nem veszi figyelembe az elemek közti összhangot, és egészségtelenül él, annak szervezetében megbomlik a harmónia.
Élő hagyomány: a keleti gazdaság mozgatórúgója
A keleti hagyományok erejét jól mutatja, hogy az őselemeket is mozgásba hozó két erő, a jin és a jang első leírása egy Kr. e. 1000 körül született kínai könyvben tűnt fel először. Az ősellentétet ábrázoló kör ma is a távol-keleti civilizáció legfontosabb szimbóluma, a Koreai Köztársaság zászlajában és címerében is megtalálható.
A Minden-Egyre alapozó világlátás határozza meg a távol-keleti vállalati kultúrát és irányítást is. Ezért Ázsiában alakultak meg a hatalmas, ipari vállalatok. Ezeket Dél-Koreában és Japánban külön névvel (csebol, illetve keirecu) illetik, és szorosan együttműködnek bankok, gyárak és a beszállítók. A harmóniára törekvő ősi távol-keleti gondolkodásmód segíti a több tízezer alkalmazott összehangolódását is, a hierarchia hatékony működését.
A távol-keleti civilizációt felszínesen ismerő amerikai és európai cégvezetők sokszor nem is értik, hogy ezek az óriásvállalatok hogyan képesek rugalmasan igazodni a piaci változásokhoz. Ahogy azt is furcsállják, hogy az alkalmazottakból miért nem öli ki a kreativitást a szigorú hierarchia. Mi több, az olyan cégek például, mint a Samsung, Toshiba, a Huawei, Hyundai high-tech forradalom főszereplői. Még a hollywoodi filmipart is foglalkoztatja ez a kérdéskör: többek között a Fekete eső vagy a Gyilkos nap is ezt a témát boncolgatta.
A jó főnök történelmi előképe
A távol-keleti ember számára ugyanis az alá-fölérendeltségi viszony nem természetellenes, sőt, a társadalom és a gazdaság helyes működésének előfeltétele. Persze ez a felfogás is a hagyományokból eredeztethető. Az egyik legelső államigazgatási – ha úgy tetszik vállalatirányítási – rendszert a Kr. e.551-479 között élt Kung-ce (latinos átírásban: Konfuciusz) dolgozta ki a Minden-Egyre alapozott szemléletmódból levezetve. Nemcsak az elméletet ismerte, egy ideig Lu fejedelemség igazságügy-minisztere is volt. Úgy vélte, minden szervezetnek a békés harmónia alkossa az alapját.
A vezető legfőbb feladata szerinte, hogy gondoskodjon az alattvalókról és védelmezze őket. Amellett, hogy a szigorú hierarchia és rend híve volt, úgy gondolta, a vezetőt a hatalom mellett nagy felelősség is terheli, aki nem játszhatja el az alattvalók bizalmát. Filozófiája hamar államvallássá vált a kínai császárságban, de 600 éven át Koreában is állami támogatást élvezett. Az ideális beosztott képe is a távol-keleti filozófiának köszönhetően alakult ki. A jó beosztott hűséges feljebbvalóihoz, és fegyelmezett is, hiszen a cégek működésének ez az egyik alapja.
Őselemek és innováció |
A Hyundai is visszanyúlt a legősibb tradíciókhoz, a koreai kultúrát több ezer éve meghatározó négy őselemhez: a levegőhöz, a vízhez, a tűzhöz és földhöz: 2017-ben az cég arculatát is ennek megfelelően alakította át. Ezekhez igazítva választotta ki az új színeket is. Ez nem egy egyszerű marketingfogás, a koreai emberek számára ugyanis a mai napig fontosak az a világ működését szerintük alapjaiban meghatározó őselemek. Ezekhez konkrét színeket, érzéseket, illatokat, ízeket, égtájakat, sőt, erényeket társítanak. Ugyanakkor az arculatfrissítéssel nemcsak a hagyományok ápolását, hanem az innovációt és a megújulást is hangsúlyozza a Hyundai: a színek tökéletesen harmonizálnak a cég környezettudatos attitűdjével, és hívogató, emberközeli benyomást keltenek. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a Hyundai Holding Hungary közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.